Keresik a jó búzát, drágulhat a liszt

Nagyon kedvezőtlen volt az idén az időjárás a búzatermesztéshez, a tavaszi aszályos időszak után egyszerre zúdult le rengeteg eső, de a kalászosoknak már későn – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A társaság környékén késve, a szokásos június 25–30. helyett július 5–10. körül indult csak a búza aratása.

A betakarítás nagyon rosszul kezdődött: a korai fajták tulajdonságai a malmok számára kezelhetetlenül gyengék, beleértve a hektolitersúlyt, a sikértartalmat és az esésszámot is. Az utóbbi a malom- és a sütőiparnak egyaránt fontos minőségjelző: ha gyenge, az azt jelenti, hogy nem lesz tartása a sikérnek, sütéskor lapos maradna a kenyér – magyarázta. A különböző paraméterekkel rendelkező búzákat szükség esetén érdemes keverni, és ha egy 28-as sikértartalmú kenyérgabonát fele-fele arányban öntenek össze egy 30-assal, akkor a keverék 29-es sikértartalmú lesz. Az alacsony esésszámú búzához viszont tízszeresen kell hozzáadni a jó búzát, hogy egy egységgel emelkedjen a sikértartalma.

A Hajdú Gabona mérései szerint a középérésű fajták viszont jobban teljesítettek, de ezek is csupán jó közepes minőségűek, a gazdálkodóktól kapott információk szerint hektáronként az 5,5-6 tonnát éri el a termésátlag. Lakatos Zoltán megerősítette a termelők által is elmondottakat: az idén nem kell számolni komolyabb fuzáriumfertőzéssel. Összességében azonban az idei sikértartalom így is körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál, a hekto­litersúly is gyenge, ahogyan a sütőipari érték és az úgynevezett W érték – amely a tészta nyújthatóságára utal – szintén. Az eddigi vizsgálatok alapján a tészta dagaszthatóságát meghatározó vízfelvevő képesség azonban kifejezetten jó.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható