Keresik a jó búzát, drágulhat a liszt

Nagyon kedvezőtlen volt az idén az időjárás a búzatermesztéshez, a tavaszi aszályos időszak után egyszerre zúdult le rengeteg eső, de a kalászosoknak már későn – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A társaság környékén késve, a szokásos június 25–30. helyett július 5–10. körül indult csak a búza aratása.

A betakarítás nagyon rosszul kezdődött: a korai fajták tulajdonságai a malmok számára kezelhetetlenül gyengék, beleértve a hektolitersúlyt, a sikértartalmat és az esésszámot is. Az utóbbi a malom- és a sütőiparnak egyaránt fontos minőségjelző: ha gyenge, az azt jelenti, hogy nem lesz tartása a sikérnek, sütéskor lapos maradna a kenyér – magyarázta. A különböző paraméterekkel rendelkező búzákat szükség esetén érdemes keverni, és ha egy 28-as sikértartalmú kenyérgabonát fele-fele arányban öntenek össze egy 30-assal, akkor a keverék 29-es sikértartalmú lesz. Az alacsony esésszámú búzához viszont tízszeresen kell hozzáadni a jó búzát, hogy egy egységgel emelkedjen a sikértartalma.

A Hajdú Gabona mérései szerint a középérésű fajták viszont jobban teljesítettek, de ezek is csupán jó közepes minőségűek, a gazdálkodóktól kapott információk szerint hektáronként az 5,5-6 tonnát éri el a termésátlag. Lakatos Zoltán megerősítette a termelők által is elmondottakat: az idén nem kell számolni komolyabb fuzáriumfertőzéssel. Összességében azonban az idei sikértartalom így is körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál, a hekto­litersúly is gyenge, ahogyan a sütőipari érték és az úgynevezett W érték – amely a tészta nyújthatóságára utal – szintén. Az eddigi vizsgálatok alapján a tészta dagaszthatóságát meghatározó vízfelvevő képesség azonban kifejezetten jó.

Az elmúlt napok esős időszaka annyira lerontotta a földeken maradt búzák minőségét, hogy a szakember tudomása szerint étkezési célra használható terményt már nem lehet betakarítani. Az aratás kezdetén jellemző 47-48 ezer forintos árak ennek megfelelően a nagyobb, már betakarított, 500–1000 tonnás tételek esetében körülbelül 10 százalékkal, 53-54 ezer forintra nőttek. Termelői körökben korábban azt kifogásolták, hogy a különböző minőségi kategóriák közötti árugrás nagyon szűk, tonnánként csupán 100–1500 forint. Lakatos Zoltán szerint ez az idén minden bizonnyal megváltozik, ugyanis azok a búzák, amelyeket nem lehet a malmoknak eladni, 20 százalékkal is olcsóbbak lehetnek az étkezési minőségnél.

Az, hogy a nagyobb tételek ára elmozdult, azt is jelenti, hogy – ahogyan az elmúlt években – az idén is emelni kell a liszt árát. „Reménykedtünk, hogy erre ebben az évben nem lesz szükség, de az utóbbi napok ármozgását és a búza minőségét is figyelembe véve azt gondolom, hogy a malmok a következő hónapokban kénytelenek lesznek ezt meglépni” – mondta Lakatos Zoltán. Az kedvez a malomiparnak, hogy a fuzárium miatt nem merülnek fel többletköltségek. Viszont drágítja a termelést, hogy válogatni kell a búzákat. Ez azt jelenti, hogy a Hajdú Gabona például az őrléshez nem a szokásos 50 kilométeres körzetből vásárolja fel a búzát, hanem akár 100-150 kilométeres távolságból. Meg kell fizetni a jó búza árát, és a szállítási költségek is magasabbak lesznek.