Ötvenmilliárdot fogna be a miniszter

Kormányzati ciklusokon áthúzódó egészségügyi programot készített a kormánynak a szaktárca, amiben vannak a jelenlegi kormányzás alatt megvalósítható elemek is -- tájékoztatott a az egészségügyi tárca vezetője. Mikola István miniszterjelöltsége idején két alapvető célt fogalmazott meg kinevezése esetére: népegészségügyi offenzívába kezd, és megszünteti a gyógyszercégek indokolatlan promócióját. Az előzőre cselekvési programot készített a tárca, amit a hét végén ismert meg a kormány. A gyógyszerügyi rendelettervezet tárcakörözésen van, s heteken belül alapítványt hoznának létre a gyógyszercégekkel. A csatlakozás önkéntes, a pénztámogatás nem függ a forgalomtól -- tájékoztatta a Világgazdaságot a miniszter.
Az Egészségügyi Minisztérium cselekvési tervében -- amelyről a hét végén tárgyalt a kormány -- szektorok közti programként jelölte meg a népegészségügyi feladatokat, amelyek közül elsődlegesen öt terület kap kiemelt figyelmet. Ezek között a szívinfarktus és az agyérbetegség által okozott korai halálozás csökkentése, a szervezett lakossági szűrővizsgálat, az egészséges életkezdet és gyermekkor, az egészséges táplálkozás, valamint az esélyegyenlőtlenségek csökkentése az egészséges élet vitelében.
Hazánk világviszonylatban az elsők között van a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedésekben és az azok miatt bekövetkező halálozásokban. A szívbetegségek gyakorta a magas vérnyomással, illetve a vér magas koleszterinszintjével kezdődnek. Tervek szerint ezért jövőre legalább a lakosság 70 százalékának kellene megjelenni ezeken a vizsgálatokon. A nemzetközi porondon "dobogós" helyünk van a daganatos megbetegedésekben -- évente Esztergom lakosságának megfelelő számú embertársunk hal meg rákban --, de a korai felismerés növeli a túlélés esélyét, ezért megkezdik a lakosság szervezett szűrését. Jövőre a 25--65 év közötti nők fele venne részt méhnyakrák-, a 45--65 év közöttiek 30 százaléka emlő-, a 45 és 65 közötti nők és férfiak pedig vastagbélrákszűrésen. Ehhez a felvilágosító kampányok mellett módosítani kell az 1997-es népjóléti miniszteri rendeletet. A szűrések megszervezése az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat összehangolásával, a behívás-nyilvántartás és az ellenőrzés technikai bázisának megteremtésével történne.
A minisztérium nagy hangsúlyt fektet a betegségek megelőzésére, hiszen -- mint arra Mikola utalt -- Finnország példája igazolja, hogy meg lehet fékezni az említett népbetegségeket. Ehhez azonban már a gyermekek megszületése előtt el kell kezdeni az egészséges életre való nevelést. Ennek érdekében 20 százalékkal szeretnék bővíteni a családtervezési tanácsadáson megjelenő párok számát. Céljuk, hogy kizárólag jódozott és fluorozott só kerüljön forgalomba. Ehhez szükség van az élelmiszeripart felügyelő szakminisztériumok közreműködésére.
Az oktatási tárca abban segíthet, hogy kezdetben az általános iskolák 30 százalékának felső tagozatos osztályaiban is kötelező legyen a mindennapi testnevelés, s a tanárok sajátítsák el a gerinctornához szükséges mozgásanyagot. Megtudtuk, hogy elkészült az egészségtan oktatásminőségi felülvizsgálata is. S mivel a betegségek kialakulásában szerepe van a rossz táplálkozási szokásoknak -- ez ugyancsak a gyermekkorban alakul ki -- fontos, hogy valamennyi 5. osztályos gyerek részt vegyen a táplálkozással kapcsolatos alapoktatásban. Felülvizsgálják a közétkeztetést, s mint az a két évre szóló cselekvési programban szerepel, az egészséges élelmiszerek gyártása mellett újra bevezetnék azok címkézését, és kötelezővé tennék a táplálkozási információk feltüntetését.
A szaktárca fel akarja számolni az esélyegyenlőtlenségeket. Ajánlásokat dolgozott ki 50 védőnő speciális képzésére, mellettük 50 cigány származású egészségőr képzésére és alkalmazására, a települési önkormányzatok segítségével pedig bővítik az egészségházak körét.
A tervek megvalósításához tetemes összegű pénzre van szükség, ám Mikola István tisztában van a kinevezése előtt már elfogadott kétéves költségvetés keretszámaival. Ezért azt reméli, hogy a szektorok közti programhoz az érintett minisztériumok a költségvetésükből fordítanak pénzt.
Szerinte a népegészségügyi az európai felzárkóztatási program része, amiben ugyanúgy, mint a többi ágazatéban, összkormányzati felelősséget kell vállalni. Annak ellenére, hogy a tetemes pénzigény miatt ez meglehetősen érzékeny ügy, bízik programjának támogatásában. Úgy látja, mélyül a felismerés, hogy az egészségügy stratégiai kérdés, ezért nagypolitikai tényezővé vált.
A miniszter azt is elmondta, számít a gyógyszercégek segítségére is. Tárcakörözésen van az a rendelettervezet, amely az irracionális gyógyszerreklámozást és a promóciót fékezné meg. Mikola megengedhetetlennek tartja ugyanis, hogy a becslések szerint 50 milliárd forint összegű gyógyszerpromócióból csupán egy szűk orvoscsoport részesül, ezért, mint azt lapunknak kifejtette, a nagyobb cégekkel történt tárgyalásai alapján közös alapítványt hoznának létre. Arra számít, hogy néhány héten belül a bírósági bejegyzést el lehet indítani. Az alapítvány nem kötelező, a csatlakozás önkéntes, a befizetett pénz nagysága nem függ a gyógyszercég forgalmától. Az alapítvány kuratóriumáról most formálódnak az elképzelések. A miniszter ugyan elsődlegesen népegészségügyi célokra fordítaná az alapítvány pénzét, de a Magyar Orvosi Kamara által is elfogadható módon lehetőséget adna az átlátható és korrekt körülmények között történő orvoskongresszusi részvételek támogatására. A miniszter szabályozni kívánja a gyógyszergyárak orvoslátogatásait is, szerinte a készítmények ismertetése nem zavarhatja a betegellátást, az orvoslátogató miatt nem várakozhat a páciens.