Több mint húszezer informatikus hiányzik

Folyamatosan nő a bejelentett üres álláshelyek száma, s már kezd ijesztő méreteket ölteni. Idén az első három hónapban a vállalatok 36 ezer munkavállalót szerettek volna felvenni, de nem sikerült megfelelő jelentkezőket találniuk – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Ugyanebben az időszakban több mint 14,5 ezer állás maradt betöltetlen a költségvetési szektorban, így a munkaerőpiacról összesen több mint 50 ezer hiányzott. Ám miközben a közszférában az elmúlt években nagyjából állandó szinten – 1,7-1,8 százalék körül – maradt az üres állások aránya, addig a vállalatoknál évről évre látványosan emelkedett a hiány.

Míg 2012 első negyedévében még csak 16 ezer munkavállalót toboroztak sikertelenül a cégek, az idén ugyanebben az időszakban már 20 ezerrel többet. Az üres állások aránya 0,8 százalékról 1,7 százalékra ugrott négy év alatt, de a tavalyi utolsó negyedévi 1,4 százalékhoz képest is jelentős a növekedés. Az idén már a legnagyobb munkaerőhiánnyal küszködő feldolgozóipar önmagában csaknem 15 ezer állást nem tudott betölteni, több mint kétszer annyit, mint négy évvel korábban. A bányászat és kőfejtés kivételével lényegében minden ágazatban nőtt az üres állások száma, több szektorban is a duplájára 2012 óta.

Ha az ágazaton belüli arányokat hasonlítjuk össze, akkor az informatikai és kommunikációs szektor van a legnagyobb bajban, ahol 2016 első negyedévében az állások 3,5 százalékát, csaknem 2900-at nem tudtak betölteni. Ráadásul ezen ágazat esetében mutatkozik meg a leginkább, hogy a bejelentett üres álláshelyek száma nem feltétlenül tükrözi a munkaerőhiány valódi mértékét. „A fejlesztési tárca által kezdeményezett tavalyi ágazati felmérés során az derült ki, hogy 22 ezer betöltetlen informatikai álláshelyről beszélhetünk Magyarországon” – mondta a Világgazdaságnak Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára.

A nagy különbség oka az, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek. Az építőiparban sem valószínű, hogy csak kétezer ember hiányzik, pláne, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége nemrég 5-6 ezer potenciális ukrajnai munkavállaló hadra fogását tartotta szükségesnek, mivel az ország szinte minden részében, valamennyi építőipari alapszakmában a szükségesnél kevesebb a megfelelő képzettségű munkaerő.

Nemrég a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is figyelmeztette a kormányzatot, hogy az egyre kritikusabbá váló munkaerőhiány fenyegeti az elmúlt években megindult gazdasági növekedést. Részben demográfiai okok húzódnak meg a háttérben, hiszen a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők. Emellett felgyorsult a munkavállalási célú elvándorlás az elmúlt években, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. Ráadásul a kivándorlás erőteljesebben érinti a szakképzettséggel és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket.

A munkaerőhiányért az oktatási rendszer strukturális problémái is felelőssé tehetők. „Az informatikában például a felgyorsult digitalizáció miatti növekvő szakemberigénnyel egyszerűen nem tud lépést tartani a felsőoktatás, ami egyébként nem speciálisan magyar probléma, hiszen Európában 800 ezer informatikus hiányzik – magyarázta Major Gábor. – A jelentkezők és a felvettek száma egyaránt csökken. A mennyiségi és minőségi elégtelenségnek okai a köznevelés problémáira vezethetők vissza. Ráadásul a felsőoktatás kibocsátását a rendkívül magas, 50-60 százalékos lemorzsolódás is csökkenti.”

Magyarországon az Eurostat módszertana szerint 5,5 százalékos volt a munkanélküliség (ez az áprilisi adat), ami az unióban az 5. legjobb.

Magyarországon az Eurostat módszertana szerint 5,5 százalékos volt a munkanélküliség (ez az áprilisi adat), ami az unióban az 5. legjobb.

-->