Gázból olajat

A szép féléves teljesítmény reménye és tegnapi hírünk, miszerint a Mol megkezdte gázüzletágának eladását, és kiszállna az orosz Gazprom kizárólagos hazai értékesítési képviseletéből, a Panrusgázból is, igencsak meglódította a magyar olajtársaság árfolyamát. A befektetők dörzsölheti a markukat: ez év eleje óta már több mint 30 százalékos hozamot tehettek zsebre.

Az érdekeltségek eladása melletti legfontosabb érvként az alacsony megtérülést szokták emlegetni. Ha azonban ez a külső adottságok és nem a tulajdonos számlájára írható, bizony nehéz megválaszolni azt az értékelésnél kötelezően felteendő kérdést, hogy másnak miért érne többet az eladandó vállalat.

Jó üzletre alighanem csak ott számíthat a Mol, ahol sikerül olyan szakmai befektetőt találnia, amely saját birodalmán belül valamilyen szinergikus hatást képes elérni, vagyis az üzlettel többletérték keletkezik. Ez ebben az esetben vagy közvetlenül kapcsolódó szállítókapacitásokat, vagy kitermelőbázist jelenthet. Ez viszont az olaj- és a gázipar hagyományos összefonódása miatt a regionális versenytársak honi megerősödését hozhatja.

Az eladásra kínált paketteket áttekintve kiderül: azok alighanem kevés hozzáadott értéket tartalmaznak, de egyfajta természetes monopóliumként mégis értékesek. A két gázszállító rendszert aligha éri meg kiépíteni egy ilyen kis országban, ráadásul a kelet-nyugati forgalom hosszú távon is garantálni látszik a kihasználtságot.

A hazai tárolókapacitás pedig egyenesen szűkös, így egy ilyen erőforrás birtoklása is stabil jövedelemtermelő képességet sejtet. A kérdés csak az, miért fizetne a most várható jövedelmek jelenértékénél többet bárki is. A nemzetközi adásvétel liberalizálása miatt a kereskedelmi részleg sem érhet sokkal többet eszközei értékénél, különösen egy szakmai befektetőnek.

Ilyen körülmények között maga az eladás aligha növeli a Mol értékét, inkább csak tőkét szabadít fel. A fő kérdés az, hogy - ha nem csupán a piac újbóli teszteléséről van szó - a befolyó pénzt miként fektetik majd be. A legvalószínűbb mód a horvát INA további tulajdonrészének megszerzése, illetve a lengyel PKN-nel való, ismét napirenden lévő fúzió tető alá hozása lehet. Itt azonban a remélt magasabb hozamhoz nagyobb kockázat is társul.