BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erős versenyben a hazai piacon is

Közel egy év várakozás után a Globus Rt. megkapta az engedélyt az orosz húsexportra - nyilatkozta Eperjesi Imre, a cég vezérigazgatója. A cégvezető úgy látja, kedvezően változnak a cég értékesítési árai, így a veszteség mértéke hónapról hónapra csökken. Bár a magas üzemanyagárak hatását egyelőre nem tudják megbecsülni, a negyedik negyedévben már nyereséget remélnek.
2005.09.06., kedd 00:00

Sokszor elhangzik mostanában, hogy az uniós csatlakozás tönkretette a magyar feldolgozóipart, így a tartósítóipart is. Ön szerint helytálló ez az állítás?

A tartósítóipart valóban nehéz helyzetbe hozta a csatlakozás, és a cégek kitörési lehetőségei ebből a helyzetből messze nem egyformák. Ugyanakkor az uniós csatlakozás számos, korábban nem létező lehetőséget is nyújt, azzal együtt, hogy Európa nyugati felén már lezajlott az a konszolidáció, amelynek itthon is meg kell történnie. Magyarországon nagyon sok a kicsi gyártó és kevés nagy - ez ugyan Európára is igaz -, de az ottani nagy cégek sokkal magasabb részarányt képviselnek a teljes piacból. A tőkeszegény, napi likviditási gondokkal küszködő, tartalékait felélő társaságok sokszor rossz feltételek mellett is kénytelenek eladni, és ez az egész iparág jövedelmezőségét rontja. A tartósítóipar beszállítói - mezőgazdasági termelők, csomagolóanyag-gyártók - is stabil, erős cégeknek szeretnének beszállítani, tehát a hosszú távon életképtelen, sokszor politikai nyomásgyakorlással életben tartásnak nincs értelme. A világpolitikai helyzet megváltozásával ráadásul megszűnt az a státusunk, hogy mi "etettük" a varsói tagországokat. Magyarországon tehát a termelőegységek számának csökkenésére van szükség, mert sokan nem tudnak majd talpon maradni.

Melyik ágazat szenvedte meg a legjobban az elmúlt éveket?

A paradicsomtermelés gyakorlatilag a töredéke annak, amely a csúcstermelés idején volt. A kínai paradicsomsűrítmény ugyanis a sűrítőkapacitások döntő többségét kiiktatta Magyarországon. Mindez annak fényében érdekes, hogy legkiválóbb magyar termelők paradicsomhozama versenyképes az uniós szinttel is, ráadásul az Ázsiából hozott termékeken jelentős szállítási költség van. Információim szerint a magyarázat abban rejlik, hogy a kínai termelés jelentős része még fél állami, illetve katonai cégek birtokában van. Ezeknél pedig az önköltség számítása meglehetősen sajátos.

Mi a helyzet a csemegekukoricával és a zöldborsóval?

A csemegekukorica, a zöldborsó és a bab esetében a mezőgazdasági alapanyag-termesztésben a nehézséget az okozza, hogy a konkurens növények közül a takarmánykukorica és -búza olyan támogatást élvez, mint korábban sosem. Ez automatikusan megváltoztatta a termelési hajlandóságot, különösen az EU-csatlakozás első évében, és olyan nagy kilengést okozott a 2004-es szezonban, hogy az árak mellett az indulatok is elszabadultak, és ez a tartósítóiparnak is "bevitt egy óriási balhorgot". Az idén egyébként már sokkal jobb a helyzet, így az az alapanyag, amelyet Magyarországon elő kell állítani a talpon maradt üzemek számára, többé-kevésbé rendelkezésre áll.

Az unió kereskedelempolitikája mennyire segíti, illetve akadályozza az ágazat tevékenységét?

Jelentős változást hozott, hogy az Európán kívüli országokkal a kereskedelempolitikát már nem Magyarország alakítja. Az európai kereskedelempolitika nagyon liberális az úgynevezett fejlődő országokkal szemben, amelyekkel versenyezni kell az európai gyártóknak. A feltételek azonban nem egyenlőek, mert amíg az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi előírások az unióban nagyon szigorúak - Magyarország a szigorúságban az élenjár -, addig néhány fejlődő országban ilyen előírások alig vannak vagy egyáltalán nincsenek. Márpedig ez komoly költséghátrányt jelent a közösségen belüli országoknak. Az élelmiszer-biztonságnak ugyanis nagyon magas ára van.

Kinek a felelőssége, hogy ezeket az árukat ellenőrizze?

Az importáru minősége, az élelmiszer biztonságossága az importőr felelőssége. Ezzel az a probléma, hogy egy Globus-méretű cég felelősségvállalása az általa kibocsátott termékért nem vethető össze olyan importőrével, amely az egyik pillanatról a másikra eltűnik a piacról. A hatóságoknak nincs arra kapacitása, hogy minden importterméknél mindenre kiterjedő analízist végezzenek, annak ellenére, hogy voltak és lesznek élelmiszerbotrányok itthon és Európában. Magyarán: az európai szabályozás nem szűri meg kellő mértékben a behozott élelmiszertermékeket.

Az erős forintárfolyam a magyar, vagy az exportpiacon okozza a nagyobb problémát?

Az uniós csatlakozás és a nemzeti valuta erősödésének együttes hatására a saját piacunkon is erős versenyre kényszerültünk. Önmagában az erős forint kedvezőtlen exporthatásait bizonyos mértékig lehet pénzügyi eszközökkel ellensúlyozni, az olcsó importot azonban nem nagyon.

Lengyelországban is erős a zloty árfolyama, miért tud mégis az ottani leánycég nyereséget termelni?

Lengyelország adottságainál fogva kedvezőbb helyzetben van. Minden termék esetében ugyanis, amely bérköltségérzékeny (gyökérfélék, bogyós gyümölcsök), versenyképesebb a magyarországinál. Éppen ezért vásároltunk céget Lengyelországban. Ráadásul a támogatási helyzet is más ott, hiszen jobb feltételekkel csatlakoztak az unióhoz.

Korábban említették, hogy a dollárárfolyam természetes fedezésére keletre telepítenének gyártókapacitásokat. Hogyan állnak ezzel a lépéssel?

Egyelőre keressük azokat a partnereket, amelyekkel ez megvalósítható, mert túlzottan nagy kockázatot nem akarunk vállalni. Az ilyen döntés komoly invesztíciót jelent, így lehet, hogy csak egy másik partnerrel együtt tesszük meg, de hogy mikor, még nem lehet tudni.

Törekedtek arra is, hogy Oroszországban a nagyobb vevőkkel a dollárelszámolásról euróra álljanak át. Sikerült ez a tervük?

Részben, nyilvánvalóan keressük azokat a termékeket, amelyeket dollárért lehet importálni, mert ez újabb árfolyam-fedezettséget jelent számunkra.

Mi a helyzet az orosz húsexporttal, kapott-e már engedélyt a Globus?

A számunkra kedvezőtlen helyzet néhány napja változott, közel egy év után a Globus ismét megkapta az engedélyt a húskészítmények exportálására.

A forgalom szempontjából ez meghatározó lehet?

Nem, de nem szabad lebecsülni ezt a lehetőséget, hiszen a piac mérete óriási. Ugyanakkor a megfelelő felfutáshoz sokat kell befektetni ebbe az üzletbe is.

Ön szerint a kedvezőtlen külső körülmények ellenére nyereséges céggé tehető a Globus?

A külső körülmények mellett azért a Globus háza táján is lehet találni olyat, amivel a gazdálkodást hatékonyabbá lehet tenni. A legfontosabb projektünk a tavaly elkezdett új számítástechnikai rendszer bevezetése. Emellett folyamatosan áttekintjük a szervezetünket, és ha kell, változtatunk rajta. Mint ahogyan a veszteséges termékek gyártását is megszüntetjük, ilyen volt például az almasűrítmény, amellyel már csak bérgyártásban foglalkozunk.

A nagyon megdrágult energia- és fémköltségek mellett lesz érezhető hatása a szervezetátalakításnak?

A fém árának drágulása valóban jelentősen megnövelte a dobozok árát 2004-hez képest, de ezt kompenzálja, hogy alaposan emelni tudtuk az értékesítési árainkat. Ezen belül a meghatározó kelet-európai piacokon még árfolyamjavulás is volt, hiszen a tavalyi év utolsó negyedében 180 forint alatt is állt a dollár árfolyama. Összességében a nyugat-európai áremelés ellentételezte a fémdobozok árának drágulását, míg az olcsóbb nyersanyagok az eredményességi pozíciót javítják.

Az energia árának drágulása mekkora veszélyt hordoz a cég eredményessége szempontjából?

Az energiaköltségek jelentős tételt képviselnek, a folyamatos drágulás legnagyobb problémája azonban egyelőre az, hogy nem látjuk a folyamat végét. A villamos energiát ebben az évben már a szabadpiacról vásároljuk, ez költségcsökkenést eredményezett. A második féléves hőenergiaár-emelés éves hatása 4 százalékkal növeli ezt a költséget a tervhez viszonyítva. Természetesen a komoly szállítási tevékenység is érzékeny az üzemanyagár-emelésre, ennek végső éves hatását egyelőre nem tudjuk megbecsülni.

A termés is mindig komoly kockázatot jelent, mit lehet tudni a 2005-ös évről?

Borsóból meglesz az a mennyiség, amennyit terveztünk, csemegekukoricából viszont országosan nem lesz anynyi, amennyit eredetileg gondoltunk volna. Ennek köszönhetően nemcsak a termés lesz kevés, hanem a kihozatal is átlag alatti lesz.

A kedvezőtlen dollárárfolyam mellett a rossz kihozatal költségnövelő hatása volt a tavalyi év utolsó negyedében elkönyvelt egymilliárdos rekordveszteség oka. Megismétlődhet ez?

A tavalyi év extrém módon alakult. Átlag alatti lesz a 2005-ös terméskihozatal, ennek ellenére az utolsó negyedévben már pozitív eredményt várunk. A kedvező folyamatok már látszanak, hiszen a veszteség mértéke hónapról hónapra csökken. A trendet figyelve pontosan nem ítélhető meg, mikor billen át pluszba a mérlegünk, de azt gondoljuk, hogy a negyedik negyedévtől kezdve már nyereséget érünk el.

Terveznek-e erőteljesebb marketingtevékenységet? Sokan érzik úgy, hogy a Globus márkanév kicsit eltűnt a piacról, pedig nemzedékek nőttek fel rajta.

Mindenképpen. A Globus márka óriási érték számunkra. Az erős nemzeti márkák az újonnan csatlakozott országok piacán is tartják pozícióikat, és mindent megteszünk azért, hogy ez Magyarországon is így legyen.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.