Ezermilliárd a turizmusért

A 2013-ig szóló stratégia középpontjában - kissé talán meglepő módon - a turisták számára amúgy is legnépszerűbb Budapest áll. A főváros mögött azonban kiemelt helyen szerepel az egykor sokkal szebb időket megélt Balaton is. A magyar tengernél várhatóan komoly profil- és szerkezeti váltásra lesz szükség, különben még az is elképzelhető, hogy a korcsolyázók száma megközelíti a fürdőzőkét. Az NTS célja, hogy ne csak maga a tó, hanem a háttértelepüléseket magában foglaló környék is önálló, a vendégek számára vonzó attrakciót jelentsen, szezontól függetlenül. A "termékek" közül az első helyen az egészségturizmust emelték ki, amelyhez jó alap, hogy nálunk van a világ egyik legnagyobb termálvízkincse, ugyanakkor fontos szerep hárul az örökség- és kongresszusturizmusra is.

A mostani stratégia megvalósítása első hallásra rémisztően nagy összegbe, ezermilliárd forintba is kerülhet. Ráadásul ebben nincs benne a megvalósításához elengedhetetlenül szükséges közlekedés korszerűsítése és az útépítés fedezete. Viszont kétségtelenül olcsóbb, mint ha négyezermilliárdért olimpiát rendezne az ország.

Biztató lehet, hogy az ágazat fontosságával kapcsolatban egyre gyakrabban hangzik el politikai körökben az a megállapítás, hogy a turizmusba befektetett minden egyes forint 3 forintot eredményez. Talán nem véletlen az sem, hogy a több mint 350 ezer embernek megélhetést adó, a GDP közel 10 százalékát kitermelő ágazat kiemelt helyet kapott a II. Nemzeti fejlesztési tervben is.

A hosszú távú stratégia, és megvalósításának mielőbbi megkezdése mindenesetre létkérdés a hazai turizmus versenyképessége számára, miután a diszkont-légitársaságok kedvező árajánlatainak köszönhetően külföldiek özöne indult meg Európa keleti része felé. Budapestnek és Magyarországnak jelenleg talán Prága és Horvátország a legnagyobb riválisa. A vendégek kegyeiért vívott harc várhatóan csak fokozódik a következő években. Erre enged következtetni az a tény, hogy Horvátországot az idén minden korábbinál több turista kereste fel: számuk már augusztus elejéig meghaladta az egymilliót, amely 20 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. (Stratégia ide vagy oda, még a magyar kormány és a kormányzópárt képviselői is az Adriára mentek nyaralni, ahelyett hogy a Balatont népszerűsítették volna jelenlétükkel.) Prága folyamatosan jó eredményt produkál: a városba 2004-ben 3,5 millió külföldi látogatott, míg Budapestre 2,3 millióan érkeztek az ebben évben. Prága ezzel turistaszám alapján Európa hatodik legnépszerűbb városa.

Minden bizonnyal erősödik a verseny az angol nyelvű turistákért is. A cseh fővárosba már most is Nagy-Britanniából érkeznek a legtöbben, Magyarországon viszont még mindig a német hegemónia a jellemző. Igaz, amíg esetükben némi visszaesés figyelhető meg, addig az angolok által eltöltött vendégéjszakák száma folyamatosan és dinamikusan emelkedik.

A jövőre vonatkozóan is jók a hazai kilátások. Az év első fele az utóbbi hat esztendő legjobb hat hónapját jelenti. Igaz, elsősorban a négy-, ötcsillagos fővárosi hotelek, valamint a termál- és gyógyszállodák profitálhattak a külföldi turistákból. A jövő viszont nem csak az ő kezükben van, a politika támogatása, az országmarketing erősítése elengedhetetlen, hogy Magyarország egésze versenyben maradhasson a turistákért folytatott kíméletlen versenyben.