Kitörési pontok

Az NFT II. 2007 és 2013 közötti kiemelt területeinek meghatározása a magyar gazdaság ágazati kitörési pontjainak a kijelölésére épít. Erre szükség is van, mert az elmúlt 150 év gazdaságtörténeti sikerpéldái azt mutatják, hogy néhány ágazat, sőt néhány termékcsoport volt a gyors növekedés motorja a felzárkózó országokban. Ismerjük a dán élelmiszeripar, a svájci bankszektor, a bajor autóipar, a finn informatikai ipar, az ír számítástechnikai és gyógyszeripar, valamint a japán autóipar és szórakoztatóelektronika exportrobbanásban, így gyors gazdasági felzárkózásban játszott szerepét. Magyarország 5-7 gazdasági ágazatot, ezen belül termékcsoportot célozhat meg kitörési pontként, közülük ugrik majd ki az a 2-3 termékcsoport, amely felzárkózásunk motorja lehet. Ezek meghatározásában mára lényegében konszenzus alakult ki a politika és az üzleti élet szereplői között. Véleményem szerint ideje tovább menni, és hasonló közmegegyezést kialakítani a következő 15 év két másik felzárkózási forrására is: az ágazatokat átszelő funkciókra és a kiemelten fontos földrajzi területekre.

Bár sokszor mondjuk, lényegében semmi sem történik a szakképzésben szükséges fordulat elindítására. Már ma is valamennyi kitörési pontként meghatározott ágazat esélyét rontja a szakképzés mai helyzete, de ez még semmi ahhoz képest, ami a nagy tömegű, egyre jobban képzett kínai, indiai, orosz, brazil és indonéz munkaerő teljes globális integrációja nyomán várható. Nem véletlen, hogy Magyarország ma még az ötödik legvonzóbb globális befektetési célpont, de 2015-re már nincs az első 20 között: ennek döntő oka, hogy a gyártás és a szolgáltatás egyre közelebb megy a nagy piacokhoz, ahol ráadásul hatalmas képzett munkaerő-tartalék is van.

A második ágazatokat átszelő funkció a részmunka elterjesztése. Az EU25-ök között az utolsó előtti helyen vagyunk a részmunka arányát tekintve, csak Szlovákia előz meg bennünket hátulról. A részmunka az a rugalmas munkavállalási forma, amely egyszerre segíti a gyermekvállalást, a nők munkaerő-piaci integrációját, a képzés és munka összekapcsolását, valamint a hazai képzetlen munkaerő foglalkoztatását. Ma 500 ezer fő hiányzik a munkaerő-statisztikákból: egy részük bizonyosan nem adózó részfoglalkoztatott, de nem ez a jó megoldás. A holland, brit és skandináv részfoglalkoztatási módszerek elterjesztése ágazatokat átszelő feladat: sürgős megoldást igényel.

Az informatikai tudás mindennapi életbe történő bevezetése szintén rejtett, ágazatokat metsző forrása a felzárkózásnak. Ingyenes internet, e-közigazgatás a központi és önkormányzati szinten, e-adózás, az iskolák és otthonok számítógépesítése: ezek rejtve valamennyi ágazat gyorsabb növekedésének forrásai. Negyedik funkcionális feladatunk egy új adórendszer bevezetése, mert a nyugat-európainál olcsóbb bér, javuló infrastruktúra és képzettség mellett az alacsony adók jelenthetnek magyar versenyelőnyt a térségben. Már kilenc európai ország áttért az egykulcsos jövedelemadóra, érződik a szlovák és román adóverseny: radikális adócsökkentés nélkül az ágazati kitörések is falba ütköznek.

Ötödik, megítélésem szerint legfontosabb funkcionális feladatként a népesedési fordulatot érdemes megjelölni. Nyugat-Európa 1950 utáni sikere jelentős mértékben azon alapult, hogy népességének negyedét, közel 80 millió külföldi bevándorlót integrált. Az USA gazdasági dinamikája jelentősen támaszkodik a folyamatosan bővülő népességre: a legális és illegális bevándorlókra, a magas születésszámra és a minőségi agy elszívására. Gyermekvállalást erősítő társadalmi programra van szükség, amely az adózástól a munkavállalásig - svéd, francia és ír mintára - elindítja a népesedési fordulatot. Külön programot érdemes kidolgozni a képzettség és kor szerint szelektív bevándorlásra, valamint a külföldön munkát vállalók visszavezetésére a hazai munkaerőpiacra.

Az ágazatok és az azokat átszelő funkciók mellett néhány földrajzi terület is döntő forrása lehet a gazdasági felzárkózásnak. Budapest és övezete, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr és a kisrégió-központok saját városi NFT-je nélkülözhetetlen része a gazdasági felzárkózás programjának.