Tűzkeresztség

Nem számíthat kényelmes munkakezdésre a hivatali esküjét a múlt héten letett Ban Ki-moon, aki január 1-jén veszi át hivatalát Kofi Annan leköszönő ENSZ-főtitkártól. Könnyen lehet, hogy addigra a közel-keleti válság palesztin polgárháború kirobbanásával súlyosbodik, miközben nem látszik közeli megoldás Irak stabilizálása és Irán atomprogramjának ügyében sem. Észak-Koreáról éppen a héten kezdődnek újra a hathatalmi tárgyalások; a dél-koreai Ban egyelőre csak kívülről figyelheti az eseményeket, de már jelezte, hogy főtitkárként aktív szerepet kíván játszani a Phenjannal folytatott tárgyalásokban.

A világszervezet belső igazgatása sem ígérkezik könnyű feladatnak az új vezető számára, aki a bizalom helyreállítását nevezte meg legfőbb feladatának. Az ENSZ hírnevét leginkább az iraki „olajat élelmiszerért” program végrehajtását övező korrupciós ügyek tépázták meg; Kofi Annan kritikusai szerint a leköszönő főtitkár nem fordított kellő figyelmet a belső ügyekre, miközben a nemzetközi politikában sokszor kezdeményezőként lépett fel. Ban Ki-moontól mást várnak: kevésbé látványos politikát, amely azonban az ENSZ-t a jelenleginél hatékonyabb, elszámoltathatóbb és átláthatóbb intézménnyé teszi. A leendő főtitkár a saját maga számára kijelölt hídépítő és konszenzusteremtő szerepnél többet nem is remélhet: Annan reformterveinek elutasításával a tagállamok már jelezték, hogy nem szeretnék túlságosan önjáróvá tenni a világszervezetet. BÁ