Kivágják-e ültetvényeiket a szőlősgazdák a támogatásért?

Horváth Csaba, A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára

Szabályozás

„Most úgy tűnik, az uniós borreform lelassult, mivel az összes bortermelő ország elvetette az eddigi brüsszeli javaslatokat. A szőlőkivágási támogatások akkor lehetnek igazán veszélyesek, ha mértékük nem lenne kellően behatárolva, illetve az EU a pénzeket nem kötné területi korlátokhoz vagy az egyes országok által előállított feleslegekhez. A reformtervek lényege, hogy az uniós bortöbbletek csökkenjenek. Ha a szabályozás nem lesz jó, a kisebb értékű borokat előállító országokban a kivágások felgyorsulnának, míg más tagállamok esetleg tovább növelhetnék termelésüket. Magyarországon az ültetvények felszámolása azért okozna gondokat, mert az egyes területek megszüntetése után már nem keletkezne újratelepítési jog.”

Takler Ferenc, a szekszárdi Takler Pince Kft. ügyvezető igazgatója

Megtartó erő

„Fel kell készülni arra, hogy megtarthassuk a mai hazai szőlőterületet. Az uniós szőlőkivágási támogatás veszélyt jelenthet, mivel a kisebb gazdálkodók ültetvényei elértéktelenednek a sokszor keserves, deficites termelés miatt. Ugyanakkor az ágazat komoly népességmegtartó erőt jelentene, és továbbra is munkát adhatna a falusi embereknek. Sok helyütt a romák egyik meghatározó foglalkoztatója is. Ezért például arra kellene törekedni, hogy az ültetvények tulajdonosai valamilyen (jövedelem)kiegészítést kaphassanak, hogy később az EU-támogatások reményében se gondoljanak a művelés befejezésére. Szekszárdon az utóbbi időszak telepítéseivel sikerült 2,4 ezer hektárra növelni a területet, de egy uniós kivágási program 10 százalékos csökkenést is előidézhetne.”

Bock József, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke

Jobb a piaci ár

„Bízom abban, hogy az uniós borreform részeként kilátásba helyezett támogatás Villányban nem indít el szőlőkivágási hullámot. Azokkal értek egyet, akik szerint el kell érni, hogy a 78 ezer hektáros mai szőlőterület legfeljebb minimális mértékben csökkenjen. Magyarország már ma is bornagyhatalom lehetne, ha az elmúlt negyven-ötven évben megfelelő munka folyt volna. A villányi helyzetet javítja, hogy az eredetvédelem beindításával a borok értéke növekszik. Az áremelkedés kihat a mintegy 2 ezer hektáros szőlőterületre is. Ezt bizonyítja az is, hogy egy hektár szőlőért ma legalább 3 millió forintot lehet kapni. Ha valaki abba kívánná hagyni a művelést, jobban járna, ha a piacon értékesítené az ültetvényét, mert a várható kivágási támogatásnál többet kaphatna.”

Kamocsay Ákos, az Ászár–Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke

Támogatási boríték

„Uniós szinten egyelőre 400 ezer hektár támogatott kivágásáról lehet hallani. Fennáll a veszélye annak, hogy a várható dotáció bizonyos területeken Magyarországon is vonzó lehet. Alapvetően a jelenlegi ültetvények megtartására kell törekedni, de az is tény, hogy egyes gazdaságtalan területeket meg kellene szüntetni. Itt elsősorban olyan régi állami gazdasági, szövetkezeti szőlőkről van szó, amelyeket az utóbbi időszakban nem megfelelően műveltek, vagy mára elöregedtek. Ezért azt kellene szem előtt tartani, hogy ki lehessen alakítani egy »nemzeti támogatási borítékot«. Ez garancia lehetne arra, hogy a kivágásokhoz adott EU-pénzeket mi oszthassuk el. Így megfelelően szabályozni lehetne, hogy az uniós forrásokat saját érdekeink szerint használjuk fel.”

Keresztes József, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára

Csökkenő terület

„Az unió eddig is támogatta a szőlőkivágásokat, amelyekkel a kunsági borvidék termelői éltek is. Ennek nyomán tavaly a 28 ezer hektáros terület 10 százalékkal csökkent. Az várható, hogy az érdeklődés a borreform részeként folyósított pénzek iránt is fennmarad. Ennek magyarázata, hogy az eddigi információk szerint Brüsszel a kivágásokhoz hektáronként mintegy 6 ezer eurót folyósítana, miközben számos termelő csak 2 ezer eurós árbevételt tud elérni évente. Így ráfordítás nélkül háromévi termésének értékét kapná meg, ha az ültetvény támogatott felszámolása mellett döntene. A termelés folytatása mellett szólhat ugyanakkor többek között az is, hogy tavaly a borvidéken nem voltak piaci gondok, a szőlőfelvásárlási árak növekedtek.”