Elkelne néhány hűtőcella a Paksi Atomerőmű mellett – a Duna meleg, mi a megoldás?

A lehetségesnél jelenleg is kisebb teljesítménnyel termel a Paksi Atomerőmű azért, hogy Dunába visszaeresztett, meleg hűtővize ne károsítsa a folyó élővilágát. Bár néhány nap múlva talán újból igénybe vehető a létesítmény teljes, mintegy 2000 megawattos teljesítménye, a nyár nagy része még előttünk áll, és további forró időszakokkal fenyeget.

Az ország azonban aligha rendezkedhet be az áramtermelése gerincét jelentő atomerőmű gyakori visszaterhelésére, erre a Világgazdaság tegnapi cikke is rámutatott. Az atomerőművet a Duna hűti, hőtőtornya viszont nincs. Bár nem terveztek hűtőtornyot a két új blokkhoz sem, azok hűtését már a legszélsőségesebb időszakot modellezve tervezték. Az akut probléma azonban a működő erőmű hűtése. Erről, és a szerinte kínálkozó megoldásról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára tegnap az ATV-ben nyilatkozott.

Nem a vízszint túl alacsony, hanem a folyó túl meleg 

Tegnap este 18 órakor 28,3 Celsius fokos volt a Duna hőmérséklete Paksnál, 11 órakor még 27 fokos – mondta a Paks II. beruházás korábbi kormánybiztosa. Minden hőerőművet hűteni kell. Két technológia létezik: vagy hűtőtoronyban párologtatják el a vizet, vagy a közelben lévő folyó, óceán vizét vezetik be az erőmű kondenzátorába. Ott az körülbelül 10 fokkal felmelegszik, mielőtt visszaengedik a folyóba.

Paks magasságában a Dunán másodpercenként körülbelül 1250 köbméter víz halad át.  Ebből 100 köbmétert vesznek ki, vagyis a mennyiség tizedét sem. Miután ez a víz az atomerőműben felmelegedve, néhány száz méterrel lejjebb visszakerül a Dunába, találkozik a folyó főágában haladó, jóval több vízzel, és keveredik vele. A visszabocsátási pont utáni 500 méteres szelvényben a folyó hőmérséklete már nem lehet magasabb 30 foknál. Ez a több évtizede – már nem tudni pontosan, milyen számítás, elgondolás alapján – megszabott környezetvédelmi határérték az atomerőmű üzemeltetésének a korlátja. Fontos, hogy nem a biztonságos nukleáris termelés korlátjáról van szó. Egyébként minden élővízre vonatkozóan vannak ilyen határértékek.

Ma is többször belelógatják a hőmérőt a Dunába Paksnál

Amikor a Duna alaphőmérséklete eléri a 25 fokot, az erőműben életbe léptetnek egy különleges protokollt. ennek részeként naponta többször megmérik a Duna hőmérsékletét a kérdéses, 500 méteres szelvényben. Ha a hőmérséklet meghaladja a 29,5 fokot, akkor elkezdik visszaterhelni az erőművet, mégpedig tizedfokonként 80 megawattal. Ilyen lépésre az elmúlt napokban három alkalommal került sor:

• június 28-án 243 megawattal,
• június 29-én 320 megawattal, és
• június 30-án 40 megawattal

csökkentették a teljesítményt. Most tehát 613 megawattos csökkenésnél tartunk a mintegy 2000 megawattból. Ráadásul ez még nem is elég az említett 30 fokos korlát tartásához.

Viszont az atomerőművet sem műszaki, sem ellátásbiztonsági szempontból nem lehet leállítani – szögezte le Aszódi Attila. Kell az erőmű árama, főleg este, amikor már nem termelnek a naperőművek. Egy leállított atomerőmű esti újraindítása azonban korlátokba ütközhet. Vagyis nagyon komoly kihívás, hogy ilyenkor mi a teendő. A gyors megoldás az lett, hogy Kapitány István gazdasági és energiaminiszter a Mavir javaslatára felmentette az erőműtársaságot a további visszaterhelés alól. 

Ugyanakkor a hétfői mérések alkalmával még a kifolyónál is lehetett halat fogni, pedig ott jóval 30 fok fölötti a hőmérséklet. Az a lényeg, hogy ez a 30 fok feletti hőmérséklet időben korlátozva legyen, az uniós szabályozás körülbelül két hetet enged meg. Most egyébként Paksnál a vízállással nincs probléma.

Érdemi hűtésről kell gondoskodni  

Hosszabb távon azonban stabilabb megoldásra lesz szükség. A volt kormánybiztos emlékeztetett, hogy a korábban feltételezettnél gyorsabb klímaváltozás miatt már 2018-as, nagyon meleg nyár alacsony vízállással járt együtt. Azóta is voltak kritikus időszakok, például tavaly is. A műszaki problémát ugyan megúsztuk, de az időjárás felhívta a figyelmet arra, hogy foglalkozni kell a kérdéssel. Ezért egy éve az Energiaügyi Minisztérium kidogozott egy eljárásrendet az ilyen helyzetekre.

A hosszabb távú megoldásnak műszakinak kell lennie – véli Aszódi Attila. A világon sok erőmű esetében alkalmaznak kombinált hűtést, vagyis hűtőtornyokat és frissvizes hűtést együtt. A hűtőtorony lehet természetes és mesterséges huzatú is. Egy ilyen beruházásra akár a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításához kapcsolódóan is sor kerülhet. Nagyon komoly beruházásról lenne szó, 80-100 milliárd forintba is kerülne.

A melegvíz visszavezetéséhez kellene egy alternatív csatornát kialakítani. Az erre ma használt csatorna már egyébként is elöregedett. Ennek a csatornának partjára lehetne telepíteni a hűtőcellákat.

Nem a 600 megawatt hiánya okozza az ellátási zavarokat

Mindazonáltal a hőség miatt most a fővárosban és környékén – de távolabb is – tapasztalt áramkimaradások nem az országos energiakínálattal függenek össze. Ha a zavar az átviteli hálózatot érintette volna, azt a Mavir kommunikálta volna. Inkább helyi, az adott fogyasztási körzetben jelentkezett túlterhelődésről vagy műszaki hibáról lehet szó Aszódi Attila szerint.