Zöld jelzés a vállalatoknak

A kormányzati reformpolitika ellentmondásos megítélése miatt nincs könnyű helyzetben pártja, az SZDSZ. Hozhat-e politikai hasznot a 2010-es választásokon, hogy igyekeznek látványosan megerősíteni a párt környezetvédelmi ügyek iránti elkötelezettségét?

A környezetvédelem ügyének felkarolása egyértelműen politikai nyereséget hoz az SZDSZ számára, ugyanis az elmúlt egy-két évben fordulat következett be a zöldtémák társadalmi megítélésében. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek jelentős része ma már folyamatos figyelemmel kíséri a környezetvédelmi ügyeket. Közülük pedig legtöbben az SZDSZ-t nevezték meg mint az a pártot, amely a leginkább szívén viseli a terület gondjait.

Az elmúlt hetekben kezdődött meg az E85-ös üzemanyag forgalmazása Magyarországon. Lesznek bioetanol-hajtású autók a kormányzati gépjárműflottában is?

Igen, a zöldautózás elterjesztésére egy komplex programot dolgozunk ki, s az sem véletlen, hogy az első magyarországi bioetanolkutat magam avattam fel. Ezzel is azt az üzenetet szerettem volna közvetíteni, hogy a környezetbarát közlekedés elterjesztését nagyon fontosnak tartjuk. Dolgozunk a zöldközbeszerzés programján is, amelynek célja éppen az, hogy a központi gépkocsibeszerzéseknél olyan ösztönzőket vezessünk be, amely az állami és önkormányzati szerveket arra sarkallja majd, hogy bioetenol- vagy hibrid hajtású gépkocsikat vásároljanak.

A cégeket és magánszemélyeket mi fogja arra ösztönözni, hogy alternatív meghajtású autókat ve-gyenek?

Olyan szabályozók bevezetését készítjük elő, amelyek a bioetanol-üzemű gépkocsikat árban versenyképessé tehetik a hagyományos autókkal szemben. Ilyen kedvezményrendszer működik például Svédországban. Ezért hívtam meg Budapestre stockholmi kollégámat azzal a szándékkal, hogy megismerjem az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat és eredményeiket. Az elképzelések még kiforratlanok, de az alacsonyabb regisztrációs adótól kezdve a kedvezményes parkolásig bezárólag nagyon sok minden szóba jöhet.

Az OECD a napokban arra figyelmeztette tagállamait, hogy ne támogassák a bioüzemanyagok gyártását, mert az élelmiszer-áremelkedést és a természetes élőhelyek zsugorodását eredményezi világszerte.

Ez azt mutatja, hogy nincs egyetlen üdvözítő megoldás a környezetvédelmi és energiaellátási problémák orvoslására. Ha valaki azt gondolja, hogy a bioetanol és a biodízel teljes egészében kiválthatja a kőolaj felhasználását, az súlyosan téved. A bioüzemanyagok, a hibrid és hidrogénalapú közlekedési technológiák mind ígéretesek, ám önmagában egyik sem jelent megoldást. Mindegyik technológia fejlesztését támogatni kell, s egyúttal az ésszerűségi korlátokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Magyarország esetében ez különösen igaz, hiszen idehaza kiválóak a feltételek a bioüzemanyagok gyártásához, ám a termelés erőltetett ütemű felfutása más ágazatokban vagy a fogyasztóknál súlyos áremelkedést eredményezhet. Persze Magyarországnak ezen a téren még nagyon komoly fejlődési potenciálja van, s messze nem érte el lehetőségei határait.

Lapunk a brit követséggel október 4-én szakmai konferenciát szervez az éghajlatváltozás témájában. A rendezvényre jelentkező cégek körében elterjedt vélemény, hogy a klímapolitika szigorítása súlyosan sérti a magyar vállalatok versenyképességét az EU-n kívüli konkurenciával szemben.

Nem értek ezzel egyet, sőt éppen az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve. Az Európai Unió valóban egyre szigorúbb elvárásokat fogalmaz meg az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében, ám a klímavédelem kérdése a világ többi részén is mindinkább előtérbe kerül. Éppen ezért Magyarország akkor jár jó úton és tudja nemzetközi versenyképességét növelni, ha elébe megy a változásoknak, és olyan termékekkel, illetve szolgáltatásokkal jelenik meg a piacon, amelyek tervezésénél az éghajlatvédelmi szempontokat is figyelembe vették. Valójában ez kitörési lehetőség a magyar gazdaság számára, hiszen világszerte a harmadik technológiai forradalom bekövetkeztéről beszélnek, amely a hagyományos ipari technológiák, majd az informatikai megoldások elterjedését követően a környezetbarát, zöldtechnológiák piacra lépése formájában jelenik meg. Ez pedig nemcsak egy szimpatikus gondolat, hanem óriási üzlet és kihívás a gazdaság és a tudomány szereplői számára. Európában, Észak-Amerikában, valamint a Távol-Keleten egyaránt hatalmas ipari potenciál mozdult meg, s kezdett fejlesztéseket ebben az irányban, ezért Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez a technológiai korszakváltáshoz.

Meglepő aktivitással vetette bele magát a környezetvédelmi diplomáciába a Rába szennyezése ügyében. Eközben kevesebbet hallani a romániai Verespatakra tervezett külszíni aranybánya ügyéről.

Folyamatosan dolgozunk ezen az ügyön is, de a két eset eltérő volta miatt egészen másként kell megközelíteni, mint a Rába esetét. Számolni kell ugyanis azzal, hogy egy átgondolatlan fellépéssel etnikai színezetet kaphat az ügy, az pedig mindenképpen rontaná a helyzet megoldásának esélyeit. Ezt már csak azért sem kívánhatjuk, mert a bukaresti környezetvédelmi miniszteri posztot betöltő – magyar nemzetiségű – Koródi Attila személyében kiváló partnerre találtunk az egyeztetések során. Egyértelműen kifejtettük számára, Magyarország ellenérdekelt abban, hogy a környezetbiztonsági szempontból kockázatos ciános technológiát alkalmazzák a Verespatakra tervezett bányában, szakértőink pedig helyszíni vizsgálatokat is végeztek.

Van eredménye mindennek?

A bukaresti parlament most készül elfogadni azt a törvénytervezetet, amely megtiltaná a ciános bányászati technológia alkalmazását. Emellett sikerült elérni, hogy ma már a román közvéleményt is egyre jobban érdekli az ügy kimenetele, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül.

Az elmúlt években rengeteg bírálat érte a tárcát a zöldhatóság gyengesége miatt. Lát esélyt arra, hogy növeljék a hatóságok létszámát?

Igen. Elszánt vagyok a hatósági munka megerősítésében és az ott dolgozók létszámának növelésében. Saját hatáskörben már meg is tettem az első lépést, egy tucat fővel megnövelve a felügyelőségeken dolgozók létszámát. Tudom, hogy ennek a jelentősége szimbolikus, mégis azt az üzenetet hordozza, hogy meg kívánjuk fordítani az elmúlt évek leépítési folyamatát. Be kell látni, hiba volt a felderítéssel foglalkozó természetvédelmi őrök és környezetvédelmi felügyelők számának csökkentése az elmúlt években. Jelenleg azért küzdök, hogy a jövő évi költségvetés biztosítsa a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a felügyelőségek létszáma visszaálljon a korábbi szintre. Persze fontos, hogy ne a bürökráciát duzzasszuk fel újra, hanem a terepen dolgozók létszámát növeljük, akik képesek a visszaélések megelőzésére és felderítésére.

Mit lehet tenni a német illegális hulladékszállítmányokhoz hasonló esetek megelőzése érdekében?

A hatóságok megerősítéséhez hasonlóan fontos a jogszabályok, valamint a bírságolási politika szigorítása. Előterjesztésem nyomán a kormány másfél hónappal ezelőtt elfogadta a országhatárokon át történő hulladékszállításokról szóló rendeletet, amely a szállítási és a behozatali szabályokat is szigorítja. Emellett a hatóságok rekordösszegű bírságot szabtak ki a németországi hulladék ügyében is. Volt olyan cég, amelynek közel félmilliárd forintos bírságot kell befizetnie. Hasonló összeget a hatóságok korábban egyetlen környezetszennyezési ügyben sem szabtak ki Magyarországon.

A napokban jár le a válaszadási határidő arra, hogy az Európai Bizottság júliusban eljárást indított Magyarországgal szemben a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egyes versenyellenesnek talált rendelkezései miatt.

A környezetvédelmi tárca egy új koncepciót dolgozott ki az újratölthető italcsomagolások piaci részarányának növelése érdekében. Reményeink szerint ez már az uniós versenyszabályoknak is meg fog felelni, s nem hozza hátrányba az importitalokat a magyar piacon. Egyetértek azzal, hogy nem lehet az európai uniós elvekkel ellentétes, protekcionista szabályokat alkalmazni, ám jogos elvárás, hogy a környezetbarát, újratölthető italospalackok forgalmazását támogassuk.

Az EU-támogatásokból több százmilliárd forintot lehet a következő években környezetvédelmi célokra felhasználni – kíván változtatni az elődje idején meghatározott fejlesztési prioritásokon?

Szeretnék hangsúlyváltásokat elérni ezen a téren is, bár itt jórészt már kész helyzettel szembesültem a hivatalba lépésemkor. Addigra már lényegében eldőlt, hogy milyen prioritások mellett írják ki a 2007–2013-as időszak európai unós finanszírozású környezetvédelmi pályázatait. Mindenesetre szeretném elérni, hogy a támogatási politika olyan konkrét ügyek megoldását segítse elő, amelyek a szélesebb közvélemény számára is érzékelhetővé teszik az európai uniós pénzek hasznát. Így további forrásokat szeretnék biztosítani például a megújuló energiaforrások hasznosítására és a Tisza völgyének árvízvédelmét biztosító Vásárhelyi-terv megvalósítására. Ebbe a sorba illeszkedik a gazdasági tárcával közösen kidolgozott kerékpárútprogram is. Ennek keretében az új árvízvédelmi gátak tetején ma már mindenhol kerékpárút épül, amely a nemzetközi biciklisút-hálózathoz csatlakozik. Ezzel az érintett térségeket a vidéki turizmusba is bekapcsoljuk, azaz a stratégia egyszerre szolgál környezetvédelmi, árvízvédelmi és vidékfejlesztési célokat.

1993. december 1-jén kilépett a Fideszből, s 1994 óta a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ) képviseli a parlamentben.

1994 júliusától 1996 januárjáig művelődési és közoktatási miniszter, 1996-tól pedig az SZDSZ ügyvivője.

2002 és 2006 között az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának, 2006-tól pedig az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak az alelnöke.

2007. május 7-i hatállyal nevezték ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium élére.

MAGÁNÜGY. Házasságban él, gyermekei a Dániel Jakab és a Júlia Rebeka nevet viselik.

1993. december 1-jén kilépett a Fideszből, s 1994 óta a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ) képviseli a parlamentben.

1994 júliusától 1996 januárjáig művelődési és közoktatási miniszter, 1996-tól pedig az SZDSZ ügyvivője.

2002 és 2006 között az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának, 2006-tól pedig az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak az alelnöke.

2007. május 7-i hatállyal nevezték ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium élére.

MAGÁNÜGY. Házasságban él, gyermekei a Dániel Jakab és a Júlia Rebeka nevet viselik.-->