Elektronikus úton

Mi tagadás, nyögvenyelősen indultunk el rajta. Pedig 2005 szeptemberében, az elektronikus cégeljárás startjánál sem volt más a cél, mint az, hogy egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, ezáltal versenyképes legyen a hazai cégalapítás, könynyebb a piacra lépés. Csakhogy ez nehezen ment át a köztudatba. Az e-utat érdeklődés helyett ügyféli érdektelenség kísérte, ez nyilvánvalóan nem segítette elő a cégbírói gyakorlatot. Az ügyvédek sem siettették éppenséggel az átállást. Igaz, ők sem voltak mentesek a szervezési, beruházási gondoktól meg az újjal kapcsolatos fenntartásoktól.

Időközben változtak – többször is – a szabályok, a múlt nyártól már valóban egyszerűbb és olcsóbb az elektronikus út. Az ügyfelek jószerével hétről hétre barátkoztak meg egyre jobban a kétnapos egyszerűsített cégeljárás előnyeivel. Az ügyvédek körében is tudatosult: csakis az informatikai és kommunikációs alkalmazásokra felkészülten lehetnek versenyképesek más piaci szereplőkkel. Ma már az e-út térhódítását sürgetik egyéb területeken, például az ingatlan-nyilvántartásban is.

Kétségek persze vannak, elsősorban az igen leterhelt cégbíróságokon. Érthető, hogy szeretnének időben megismerkedni a technikai követelményekkel, és sejtések helyett mielőbb jogszabályban rögzítve látni például, hogy milyen szervezeti változásnak néznek elébe. Minden előkészület ellenére lesznek kezdetben gyakorlati buktatók. Ezzel is számolni kell ügyfélnek, ügyvédnek, cégbírónak egyaránt.

Nemrég egy szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy a kötelező e-cégeljárással a cégjog évekkel megelőzi a hazai közigazgatást. Az igazságügyi és rendészeti tárcánál nem véletlenül tartják az egyik legfontosabb feladatnak a közigazgatás modernizációját, az informatika és az elektronikus ügyintézés kiterjesztését. Ha a cégeljárás belelendül, húzhatja maga után a közigazgatást is.