2020 – A fenntarthatóság éve

A fenntartható fejlődés egy nem túl közérthető fogalom. A legtöbben valószínűleg valamilyen tudományos fogalomként gondolnak rá. Érdemes tisztázni, mit értünk ez alatt.

A fenntartható fejlődés fogalma valóban megközelíthető tudományos aspektusból is, sőt a különböző tudományterületek mást-mást értenek rajta. Egyszerűbb talán mégsem ezekkel a tudományos elméletekkel kezdenünk, ha szeretnénk megérteni a fenntartható fejlődés fogalmát.

Ban Ki-moon, az ENSZ volt főtitkára 2007-ben azt mondta: „A jövő a mi kezünkben van. Együtt mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az unokáinknak ne kelljen majd megkérdezniük tőlünk, miért nem sikerült helyesen cselekednünk, és nem szabad hagynunk, hogy a mi hibáink következményeit ők szenvedjék el.”

Maga a kifejezés 1981-ben jelent meg Lester R. Brown Building a Sustainable Society című művében, amelyben a fenntartható társadalom kérdésével foglalkozott. Valójában azonban a fenntartható fejlődés fogalmát az ENSZ Környezet- és Fejlődés-világbizottságnak (World Commission on Environment and Development – WCED –, más néven Brundtland-bizottság) 1987-ben közzétett Közös jövőnk című jelentése vezette be a köztudatba. Azóta fenntarthatónak azt a fejlődési módot nevezzük, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.

Felmerül a kérdés, hogy a fenntartható fejlődés ezek szerint inkább globális kérdésként értelmezhető. A gyökerek valóban nemzetköziek. A már említett Közös jövőnk című jelentést az ENSZ Közgyűlése is megvitatta, és döntött az 1992. évi környezetvédelmi konferencia összehívásáról Rio de Janeiróban Környezet és fejlődés címmel. A nemzetközi közösség ekkor átfogó cselekvési tervet fogadott el. A kötelezettségvállalásokat az ezt követő, fenntarthatósággal foglalkozó 2002-es (johannesburgi) és 2012-es (riói) csúcstalálkozó résztvevői megerősítették.

Az ezredfordulón a nemzetközi fejlesztési együttműködés fontos momentuma volt az úgynevezett Millenniumi fejlesztési célok (Millennium Development Goals, MDG) 2000 és 2015 közötti időszakra vonatkozó programjának elfogadása, amellyel azonban még számos kérdés megválaszolatlan maradt. Hosszas előkészítő munkát követően, 2015-re elkészült, majd az ENSZ 193 tagállama által 2015. szeptember 25-én New Yorkban elfogadásra került egy új fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszer, az Agenda 2030 (hivatalos nevén: Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development). Ebben a dokumentumban a világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, bolygónk védelme és annak biztosítása mellett, hogy minden ember békében és jóllétben éljen.

Az Agenda 2030 középpontjában a fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals, SDG) állnak, minden nemzetre érvényesen és senkit nem kihagyva a célok megvalósulásából (leaving no-one behind). A tizenhét fenntartható fejlődési cél felvázolja, hogyan lehet leküzdeni az előttünk álló kihívásokat, és javítani az élőhelyünket, a gazdaságunkat és az életünket.

Válaszolva a kérdésre is: a nemzetközi gyökereken túl természetesen a fenntartható fejlődésnek vannak nemzeti, sőt kisebb közösségekre, sőt egyénre lebontható aspektusai is.

Ötéves az Agenda 2030 – ebből az alkalomból Magyarország a 2020-as évet a fenntarthatóság jegyében tölti. Ehhez kapcsolódóan érdemes áttekinteni, mi történt eddig Magyarországon.

Eredményeink ezen a területen a kezdetektől fogva kiemelkedők. A 2007-ben létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kidolgozta az új magyar Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiát, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a magyar alaptörvény – világszinten is kiemelkedő szabályozást tartalmazva – meghatározza a fenntartható fejlődés elvét, a környezethez való jogot mint államcélt, valamint a jövő nemzedékének, természeti és kulturális örökségünknek a védelmét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az alkotmányos irányok kellően meghatározottak, és a végrehajtásban a kormányzati és egyéb szervek – különösen a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az Országos Környezetvédelmi Tanács – támogatják a munkánkat.

A keretstratégia szerint: „A még meg nem születettek, vagyis a szavazati joggal nem rendelkezők érdekeit úgy lehet megvédeni, hogy a most élők értékrendi, alkotmányos vagy más intézményi korlátokat állítanak önnön mozgásszabadságuk elé.”

A magyar jövő nemzedéke szószólójának jogintézményét például 2013-ban az ENSZ főtitkára a világ élen járó jogintézményei között sorolta fel.

Az ENSZ, az EU és Magyarország keretstratégiájának végrehajtására hazánk már több száz intézkedést tett. Ezek az intézkedések azt is jelentik, hogy a szakmapolitikai döntéseink során gondolunk a jövő nemzedékére, a jövő vállalkozásaira.

Úgy gondolom, hogy a legfontosabb célunk a hazai kormányzati intézkedések, stratégiák és akciótervek fenntarthatósági szinergiáinak feltárása és a koordinált végrehajtás támogatása.

Az állam legfőbb feladata a fenntarthatóság terén a közjó és a természeti értékek védelme, akár láthatók ezek, akár rejtve vannak. Éppen ezért a fenntartható fejlődés kérdéskörét horizontálisan kell szemlélnünk.

A fenntartható fejlődés támogatása nem egy szakmapolitikai terület, hanem egy olyan átfogó – ahogyan említettük, az alaptörvényben is nevesített – cél és értékrendszer, amelynek tartalmaznia kell minden egyes ágazati döntést, kormányzati intézkedést.

A mi feladatunk, hogy támogassuk az egyes szakmapolitikai területeken a fenntarthatósági szempontok figyelembevételét, a már meglévő, az ENSZ célrendszeréhez illeszkedő intézkedések közötti szinergiák megteremtését – hogy a különböző eredményeink, a különböző megoldásaink együttes hatásával még jobb eredményeket érhessünk el mind nemzeti, mind globális szinten a fenntarthatósági indikátorok teljesítése kapcsán –, a fenntarthatóság magas szintű koordinációját, és ezzel kinyilatkoztassuk a fenntarthatósági célok és értékek iránti elköteleződésünket.

Kitérve azon kérdésre is, hogy mit tesz a kormány a fenntartható fejlődés előmozdításáért, elmondható: tudjuk, melyek a megoldandó feladatok, a fenntarthatósági kihívások. A feladatunk a Jövő: megtalálni a megfelelő válaszokat, megoldásokat, technológiát.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2019-ben megjelent A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2018 című kiadványában bemutatja a hazai fenntartható fejlődési számadatainkat az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások területén. A több mint kétszáz oldalas dokumentumot itt most nehéz lenne ismertetni, de összességében az elmondható, hogy Magyarország jelentős előrelepéseket tett valamennyi területen az elmúlt időszakban.

Minden egyes szakmapolitikai területen megszülettek azok a stratégiai dokumentumok, jogszabályok, cselekvési tervek, amelyek a fenntartható fejlődés folyamatában előreviszik az országot.

Egy-egy kormányzati intézkedés mindig számos hatást generál, sok közülük hosszú távú. Éppen ezért megfontoltan kell bánni azokkal a gazdaságpolitikai és szakpolitikai eszközökkel is, amelyek lehet, hogy gyors eredménnyel kecsegtetnek, a hosszú távú megoldás azonban megfontoltabb, többpólusú hozzáállást igényel.

Tényleges eredmény és tényleges áttörés akkor lehetséges, ha rendszerszinten megvalósul az új, innovatív, fenntartható életvitelre való átállás. A mi feladatunk, hogy ebben szakmai támogatást nyújtsunk mindenkinek: feltárjuk a legjobb gyakorlatokat azok számára, akik a fenntartható fejlődés jegyében akarnak élni, valamint a kormányzati intézkedések közötti fenntarthatósági szinergiák feltárásában és intenzívebb felszínre juttatásában minden olyan kormányzati szereplő számára, aki még többet akar tenni a jövőnk építéséért.

A cikk teljes terjedelmében a VG.hu-n olvasható.