Az elmúlt év pénzügyi sajtója felfedezte magának a korábban is létező, de szinte ismeretlen feltörekvő csillagot: a non-fungible tokent, vagy népszerű rövidítése szerint az NFT-t. A hazai szaksajtóban annyira új a fogalom, hogy még elfogadott egységes magyar neve sincs, legtöbbször nem helyettesíthető tokennek vagy nem helyettesíthető érmének, esetleg zsetonnak hívják, de az egyszerűség kedvéért sokan itthon is NFT-nek nevezik.
A szokatlan és körülményes név az eszköz megkülönböztető tulajdonságára utal:
a kriptovilág más tokenjeivel, érméivel szemben, az egyedi, nem helyettesíthető, nem becserélhető érme.
Míg a vagy bármilyen más bankjegy mindenkor behelyettesíthető egy másik hasonló bankjeggyel (mint például az egyik ezerforintos bankjegy bármely másik ezerforintos bankjeggyel), az adott NFT-ből egyetlenegy van, és semelyik más NFT-vel nem helyettesíthető. Sokáig az NFT egy megbonthatatlan egység volt, semmivel nem osztható, nem volt töredékértéke, ellentétben mondjuk a bitcoinnal (vagy más kriptovalutával), ahol már ismerjük a SAT-ot, ami egy bitcoin százmilliomod része. Az tette lehetővé a bitcoin hatalmas felfutását, hogy a tőzsdén a kisbefektetők akár töredék bitcoinokat is vásárolhattak.
Valójában mi is az a rejtélyes NFT?
Az NFT a blokkláncon tárolt, egy eredetileg digitális eszköz tulajdonjogának igazolására szolgáló virtuális okmány. Az NFT megjelenését az tette lehetővé, hogy az Ethereum nevű, nyílt forráskódon alapuló hálózaton bevezették az örökölhető, úgynevezett okosszerződéseket, amelyek révén követhetővé és átruházhatóvá vált a digitális és később már bizonyos fizikai tárgyak, eszközök tulajdonjoga is. A blokkláncon tárolják ezeket a tulajdonjogi igazolásokat. Ezért az érintett személyek és vállalatok a föld bármely pontján megbízható igazolást szerezhetnek az adott eszköz tulajdonjogáról. Ez elemi feltétele annak, hogy az NFT-kkel történő kereskedés elindulhasson.
Nemcsak hogy elindult ez a kereskedés, hanem 2021-ben megköttetett az eddigi legnagyobb értékű szerződés Beepie egyik digitális alkotásáról, amiért a boldog új tulajdonos 69 millió amerikai dollárt volt hajlandó kifizetni. Ez valóban kiemelkedő csúcs, de ma már nem ritka a pár millió dolláros értékű NFT-ügylet. Ezek a nagy összegű adásvételek elsősorban a digitális képzőművészet területén tapasztalhatók, de az NFT a digitális tér szinte minden területén jelen van.
A kezdetek a 2010-es évek közepére nyúlnak vissza, a blokklánc-technológia akkori felfutása hozta létre az Ethereum digitális szoftverplatformot, amely számítógépes kódok tárolására szolgál, és ahol az első NFT-k megjelentek.
Az Ethereum ma is a fő háttere az NFT-nek, a kereskedés is elsősorban itt zajlik, de azóta már több blokkláncon is elérhetők az érmék. A nagy ugrás 2017-ben következett be, amikor az Ethereumon megjelent a kanadai DapperLabs által kifejlesztett és rövid idő alatt hihetetlenül népszerűvé vált CryproKitties, azaz virtuális Kitty macskák nevű termék. Mindegyik egyedi volt, és az Ethereum kriptovalutája, az ether révén lehetett megvásárolni őket. Valóságos őrület alakult ki a megvehető, táplálható és eladható Kitty macskák körül. A divathullám csúcsán, 2018-ban a legdrágább virtuális Kitty macska 140 ezer dollárért kelt el.
Természetesen ezt követően az NFT hamarosan megjelent a videójátékok világában is, ahol a játékokhoz szükséges tárgyak, eszközök tulajdonjogát lehetett megvásárolni, de jelen van a modern zenében, filmművészetben is. Gyakorlatilag minden lehet NFT, amiről digitális tulajdonjogi igazolás állítható ki. Még fizikai tárgyak is, ha digitálisan feldolgozható egyedi megkülönböztető jellel rendelkeznek: például egy személygépkocsi alvázszáma vagy egy ingatlan helyrajzi száma. Mindezekről készül egy NFT, amely a tulajdonjogot igazolja. Van olyan amerikai kosárlabdaklub, amelyik a törzstagok igazolványát már NFT-formátumban adja ki.
Mint említettük, 2021-ben 69 millió amerikai dollár értékben talált új gazdára a Beepie digitális alkotása, azonban már 2018-ban is több százezer dollár volument tett ki az NFT-alapú
Ebből adódóan nem meglepő, hogy nemcsak a gyűjtők és a különleges hóbortok kedvelői fordultak az érme felé, hanem felkeltette a pénzügyi szolgáltató szektor figyelmét is.
Az évek során nagyon kevés változás történt a KYC (Know Your Customer – Ismerd meg az ügyfeledet) folyamat és az új ügyfél befogadása terén, különösen igaz ez a pénzügyi szektorra. A 2007-es pénzmosási rendelet bevezetése óta az Egyesült Királyság főleg arra koncentrált, hogy korlátozza a pénzmosás lehetőségét és kiszűrje a szervezett bűnözést. A 2017-es újabb jogszabály és annak számos módosítása már megkívánta azt is, hogy mélyreható vizsgálattal azonosítsák az ügyfél üzleti vállalkozásának végső haszonhúzó tulajdonosát és az ügyfél pénzügyi hátterének eredetét.
Az NFT elméletileg rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik ennek a bonyolult igazolási és azonosítási eljárásnak az újratervezését. A blokkláncon őrzött adatok megváltoztathatatlan jellege miatt a pénzügyi szolgáltató szektor elméletben kifejleszthet olyan megoldásokat, amelyek referenciaként szolgálhatnak minden résztvevőnek, és ezáltal feleslegessé teszik a KYC-folyamatnak a személyazonosság vizsgálatára és azonosítására vonatkozó részét.
Fontos megjegyezni, hogy a blokkláncon csak a nyilvános igazolást kell tárolni, a magánjellegű azonosító információk bizalmas volta továbbra is megőrizhető. Az NFT-k alkalmazása eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését, és nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzésére. Éveken át az egyéni ügyfelek azonosítása és a vállalati ügyfelek végső haszonhúzó tulajdonosának a megállapítása volt az ügyfél-átvilágítás legfőbb célja. Ez az ügyfélellenőrzés teljes vizsgálatot követelt az adott személlyel kapcsolatban, ami kiterjedt arra is, hogy az illető nem bűnöző-e, valamint az üzleti vállalkozásának szándékolt céljára, természetére és számlájának várható aktivitására. Az internet fejlődése és a fintechszektor megjelenése lehetővé tette a bűnözők számára azt, hogy csalárd módon nyissanak számlákat, kimossák a bűnözésből származó pénzt, és megnehezítették a pénzintézetek számára a pénz eredetének és az ügyfél személyazonosságának az ellenőrzését.
A kriptovaluták megjelenése nagyban megkönnyítette a bűnözőknek, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web), és pénzmosási műveleteket hajtsanak végre.
A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, azaz a blokkláncon őrzött NFT-n alapuló ellenőrzési rendszer bevezetéséhez széles körű együttműködésre van szükség a pénzügyi szektorban: ennek a technológiának a használata nem kívánja meg, hogy az üzleti infrastruktúra egészét egységesítsék, amitől a pénzintézetek érthető módon idegenkednek.
Kritikus hangok
Természetesen nem mindenki lelkes híve az NFT-üzletágnak. A környezetvédők különösen kritikusak az NFT-vel szemben, de ez nem csoda, hiszen ők az ugyancsak blokklánc-technológián alapuló kriptovalutákat is elutasítják. Bírálatuk elsősorban a kriptovaluták és NFT-k előállításának magas ökológiai lábnyomára irányul, de a termék spekulációs jellegét és magas volatilitását is kritizálják. A jogászok egy másik problémára hívják fel a figyelmet, arra, hogy az NFT világa jogi értelemben ingoványos, nem kellő mértékben szabályozott terület, ahol a vevő és eladó egyaránt kiszolgáltatott helyzetben van. Egyikük úgy jellemezte ezt a területet, hogy ez a modern pénzügyi világ vadnyugata, ahol sok a kalandor és kevés a seriff. Valóban, a jogi szabályozás gyenge és bizonytalan, és bár egy a blokkláncon őrzött okosszerződés védi, de ez a jog bíróság előtt nem védhető meg. A szellemi tulajdon védelme nincs megoldva, és még sok bonyodalom várhat azokra, akik befektetőként vannak jelen a piacon.
Van-e jövője az NFT-nek?
A pénzügyi szakértők körében is vita zajlik arról, hogy van-e pénzügyi értelemben jövője az NFT-nek. Sokan ezt múló divathóbortnak tartják, és nehezen tudják elképzelni, hogy nagyobb perspektíva van az NFT-üzletágban. Erre a kérdésre nem is könnyű válaszolni, hiszen első látásra meglehetősen szürreális, hogy valaki több millió dollárt hajlandó kifizetni egy digitális műalkotásért, amiből milliónyi másolat van, és bármennyi készülhet az interneten, és a tulajdonjog nem igazi, fizikailag létező tárgyra vonatkozik, nem olyan alkotásra, amelyet hazavihet. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a dolog működik, és mindig vannak újabb és újabb vásárlók, akik egyre nagyobb összegeket fizetnek ki az NFT-piacon. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egymilliárd dollár volt, addig a harmadik negyedév hihetetlen rekordot hozott: 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók az érmékért.
Kik a vásárlók? Pontos felmérés még nem készült erről, de a szakmai körök szerint elsősorban a kriptovalutákon nagy pénzt kereső befektetők vannak jelen az NFT-piacon is, rajtuk kívül vannak még gyűjtők, és látva a szédítő piaci fejlődést és felfutást, most már nem kevés spekulációs célú befektető is megjelent a vevők körében. Bár sokan megjósolták, hogy ez a buborék hamarosan ki fog pukkanni, ennek egyelőre semmi jele nincs. A piac dinamikusan növekszik, és egyre több új vásárló jelenik meg.
A normál árusítás mellett léteznek aukciók is. 2021-ben már mind a két nagy aukciósház, a Sotheby’s és a Christie’s is tartott NFT-aukciót. Ez ugyancsak jelzi, hogy az eszköz már a komoly befektetői körökben is polgárjogot nyert.
Mindez persze semmire sem garancia, a volatilitás ezen a piacon legalább annyira jelen van, mint a vele rokon kriptovaluták piacán. Az viszont kijelenthető, hogy az NFT-üzletág felfutó fázisban van, és a közeljövőben aligha számíthatunk a piac bezuhanására.
