Mi jut először eszünkbe arról a szóról, hogy életbiztosítás? Talán az, hogy egy biztosító pénzösszeget fizet az előzetesen megjelölt személynek a biztosított személy halála esetén. Vajon megközelíthető-e más nézőpontból is a biztosítási forma? Vajon az életbiztosítási szerződés mennyiben minősülhet az öröklés vagy a végintézkedés alternatívájának? Tudatos vagyontervezés esetén mindenképpen érdemes foglalkozni a fenti kérdéskörrel.
Bárkiben felmerülhet az a gondolat, hogy halála esetére nem feltétlenül vagy nem kizárólag azoknak a családtagoknak juttatná a vagyonát, akiknek öröklés esetén a törvény erejénél fogva járna, hanem helyettük más személynek köszönné meg az élete során tőle kapott kedvességet, figyelmet vagy támogatást. Ilyen esetekben először a végrendelkezés jut eszünkbe megoldásként. A végrendelet útján történő juttatás számos eljárási nehézséget és illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után, így érthető, ha a piac által kínált egyéb lehetőségeket is feltérképezzük.
A halál esetére szóló vagyonjuttatási megoldásként nem a végrendelet az egyetlen eszköz arra, hogy a hozzánk közel állóknak akár jelentősebb vagyont tudjunk átadni:
egy életbiztosítási szerződés kedvezőbb megoldásnak bizonyulhat.
Először is tisztázzuk, hogy pontosan milyen jogügylet áll e szerződés mögött. Egy életbiztosítási szerződés megkötésekor a biztosító azt vállalja, hogy egy – a szerződésben rögzített – összeget az előre meghatározott illetőnek (ő a kedvezményezett) kifizet a biztosított halála esetén.
Különbséget kell tenni a kockázati és a kockázatinak nem minősülő életbiztosítások között. Ahogy a bevezetőben is utaltunk rá, a kockázati életbiztosítások esetében a biztosító csak abban az esetben fizet, ha a futamidő alatt meghal a biztosított személy. A kockázatinak nem minősülő életbiztosításoknak számos változatuk létezik, leggyakoribbak a megtakarítási célú életbiztosítások, amelyeknél a befizetett díjakat a biztosító előre kiválasztott módon fekteti be. Emellett lehetősége van a biztosítottnak arra is, hogy a biztosítási kötvényhez tartozó külön számlára pénzt helyezzen el a kedvezményezett javára, ezzel is növelve a részére halál esetén kifizetésre kerülő összeget.
Az életbiztosítási szerződésre mindezek alapján úgy is nézhetünk, mint egy halál esetére szóló vagyonjuttatási formára, amely független az örökléstől.
Mivel a biztosított halála esetén, illetve a szerződés lejártakor a biztosító a szerződésben kedvezményezettként megjelölt személy részére teljesíti a kifizetést, így a biztosított célzott és személyre szóló juttatásban részesítheti a kedvezményezettet. A biztosított szabadon dönthet arról, hogy ki legyen a kedvezményezett, vagyis halála esetén kinek fizesse ki a biztosító a megtakarítását: természetes személyre vagy jogi személyre, azaz cégre, egyesületre vagy alapítványra is eshet a választása.
Vegyük is számba az életbiztosítási szerződés útján történő vagyonjuttatás előnyeit. Az életbiztosítási szerződés alapján a kedvezményezettnek kifizetésre kerülő biztosítási összeg nem része a hagyatéknak. Ez alól kivétel, amikor az életbiztosítási szerződésnek nincs kedvezményezettje, esetleg a kedvezményezett kijelölése érvénytelen. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kedvezményezett mentesül az öröklési illetékfizetés kötelezettsége alól. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az adózási kötelezettségekre, amelyek az egyes életbiztosítási szerződési konstrukciókat illetően nagyon eltérők lehetnek, ezért minden esetben javasolt az életbiztosítási szerződés megkötése előtt az adott életbiztosítási termék adózási vonzatát előzetesen, akár szakember bevonásával tisztázni.
További fontos különbség, hogy a biztosítási összegre a hitelezők nem támaszthatnak igényt, továbbá a biztosítási összeg az örökhagyó tartozása miatt nem kerülhet végrehajtás alá. Mindezen túl a kedvezményezett jellemzően sokkal gyorsabban juthat a biztosítási összeghez, mint az örökös a hagyatékhoz. A biztosított halála után járó kifizetéshez a biztosító meggyőződik a kifizetés feltételeiről, a kedvezményezett személyéről, majd ezt követően a biztosító már teljesíti is a kifizetést a szerződésben meghatározott feltételek szerint.
Összegzésképpen láthatjuk, hogy az életbiztosítási szerződésnek számos előnye lehet az örökléssel szemben, azonban nem minden tekintetben helyettesítheti azt, hiszen nem kínál megoldást ingó vagy ingatlan vagyontárgyak átadására, mivel a biztosítási összeg csak pénzbeli juttatás lehet. Mégis, ha halálunk esetére készpénzt juttatnánk olyan személy számára, aki nem közvetlen örökösünk, érdemes körülnézni a biztosítási termékek piacán, és a jövőben másként tekinteni az életbiztosítási szerződésre.
