Technológiai verseny Délkelet-Ázsiában

Amellett, hogy Délkelet-Ázsia a világgazdaságban az egyik leggyorsabb növekedést produkáló régió, a térség a digitális gazdaság terén is különleges potenciállal büszkélkedhet. A térség internetes gazdasága becslések szerint 2025-re elérheti a 360 milliárd dolláros értéket, ami több mint háromszoros bővülés 2020 végéhez képest. A régió viszonylag fiatal népessége gyorsan csatlakozik az internethasználók táborához, ami biztosítja az alapot a jövőbeni növekedéshez is. A gazdasági lehetőségeken és a geopolitikai érdekeken túlmenően a technológiai szektornak ez a látványos fejlődése is közrejátszik abban, hogy az ASEAN-régió az USA és Kína rivalizálásának frontvonalába került. A technológiai szétválás keretében a két nagyhatalom egyre inkább elszigeteli egymástól saját techpiacát, így vállalataik versengése áttevődik a fejlődő országokba. A nyugati médiában időről időre megjelennek olyan publikációk, mi szerint a kínai techóriások sok szempontból megelőzik amerikai vetélytársaikat, ám a statisztikák azt bizonyítják, hogy amerikai Big Technek Délkelet-Ázsiában sem kell attól tartania, hogy a kínai konkurencia miatt egyhamar kiszorul a helyi piacról. Ugyanakkor Kína növekvő súlya a térség kereskedelmi forgalmában és FDI-állományában minden bizonnyal elősegíti a kínai techberuházások bővülését.

A két ország technológiai cégeinek stratégiáját a régióban továbbra is alapvetően piaci megfontolások vezérlik. Ez igaz a digitális infrastruktúra-fejlesztés bizonyos területeire, ahol több példa is van az amerikai és kínai cégek együttműködésére bizonyos projektekben. A smart és a safe city fejlesztései terén a vállalatok piaci terjeszkedési stratégiája szintén meghatározó, ám ezen a területen már fokozottan érvényesülnek nemzetbiztonsági megfontolások, így nagyobb hatással van rá a két nagyhatalom technológiai szétválási folyamata. Mindez hatványozottan igaz a tenger alatti internetkábelek, illetve az 5G-infrastruktúra kiépítése kapcsán. Ez utóbbinál a legnehezebb kizárólag piaci megfontolások szerint meghozni a beruházási döntéseket Délkelet-Ázsiában.

 A technológia soft power vonatkozásai miatt ugyanakkor fennáll a lehetősége annak, hogy a Big Tech, illetve a tulajdonosi és befektetői kapcsolatok révén az ASEAN-térség sikeres startupjai is egyre jobban belesodródnak az USA és Kína közti konfliktusba. A távol-keleti ország kormányzata által 2021-ben a hazai techcégekkel szemben bevezetett szigorúbb ellenőrzés mindenesetre növelte ennek a forgatókönyvnek az esélyét. A finanszírozási és együttműködési lehetőségekkel szemben, amelyeket az amerikai és kínai technagyvállalatok fokozott érdeklődése generál, a technológiai háborúnak ez is egy kockázata a régió digitális gazdasága számára.

Az ASEAN-országok szempontjából további kihívást jelent egy olyan harmonizált adatszabályozási rendszer kiépítése, ami az ASEAN-térség integritását és saját digitális gazdaságának fejlődését szolgálja. Ebben a tekintetben az USA és Kína versengése az adatszabályozási modellek terén azzal fenyeget, hogy elfojtja a helyi szabályozási rendszer fejlődését. Ezért az ASEAN-országok különösen érdekeltek abban, hogy ne egyetlen nagyhatalom adatszabályozási koncepciója váljon uralkodóvá világszinten.

A rivalizálás technológiai frontján az ASEAN-államok várhatóan hasonló stratégiát követnek majd, mint a két nagyhatalom közti konfliktus többi dimenziójában, vagyis amíg lehetséges, igyekeznek elkerülni, hogy választaniuk kelljen az USA és Kína között. 

Ha egy délkelet-ázsiai országban egy mobilapplikáció használata állásfoglalássá válik az USA és Kína technológiai háborújában, az erősen hátráltatná az ASEAN törekvését, hogy a saját érdekein alapuló, egységes digitális gazdasági stratégiát kövessen. Ennek a sarokköve pedig az lenne, hogy a régió feljebb tudjon lépni az adatértékláncban és elkerülje, hogy alárendelt szerepet játszva csupán adatforrás legyen néhány globális digitális platform, illetve amerikai és kínai technagyvállalat számára. Az ASEAN-országok számára tehát az az igazi tét, hogy az adatvezérelt globális gazdaságban periférián maradnak-e, miközben továbbra is az USA és Kína tölti be a központ szerepét.