Deficit a hivatalos statisztikát ért kritikában

Elemzés | Vélemény

A magyar statisztikák megbízhatóságán gondolkodik el Mádi László közgazdász, országgyűlési képviselő (Fidesz) a Világgazdaság 2009. szeptember 24-i számának 20. oldalán. Végkövetkeztetése szerint „…a történések egyre nagyobb bizonytalanságot gerjesztenek a KSH szakmaiságával kapcsolatosan”. Csakhogy érvei között nehéz olyat találni, amelyik a szakstatisztikák megbízhatatlanságára utalna, a „történések” nem statisztikai természetűek.
A szerző úgy látja, hogy az építőipari statisztikai adatszolgáltatás kálváriát járt. Miután körbejárja a kiugróan magas júniusi adat magyarázatait, Mádi László leszögezi: „Ebben az esetben azonban nem az adatgyűjtésekkel lehet a gond”, valamint, hogy „…a júniusi adat inkább egyszeri hatást, illetve halmozódást tükrözhetett, mint trendet.” Következtetéseit máshonnan, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, nem vonhatta le, ezt közli is, mondván, hogy a júliusi számok három éve tartó lejtmenetbe simultak bele. Az összehasonlítás alapját tehát a hivatalos statisztika adatai jelentették. Hogyan következne ebből megbízhatatlanságuk?
Adataink felhasználóinak kezdeményezése új adatgyűjtésre általunk is ismert, de az nem a termelési mutatókra, hanem az előrejelző indikátorokra irányul. A Magyar Téglásszövetség nem tartja megfelelő konjunktúraindikátornak a kiadott építési engedélyek számát. Javasolta, hogy a megkezdett építésekről is gyűjtsön adatot a KSH. Nem a hivatalos statisztika iránti bizalmukat vesztették el, nem „saját szakállukra” kívánnak adatot gyűjteni. Kezdeményezésükre megkezdtük az egyeztetéseket, az önkormányzatok építési hatóságaitól várunk gyűjthető adatokat. Ez a kezdeményezés nem fenyegetés, hanem biztatás a hivatalos statisztika számára: az adatainkat felhasználók javaslatára gazdagodhatnak az ágazatra vonatkozó információk.
Aggodalmat, bizalmatlanságot emleget a szerző egy hír kapcsán is, miszerint „a Pénzügyminisztérium megtiltotta a KSH-nak, hogy teljesítse a Költségvetési Tanács vagyonadóval kapcsolatos információszolgáltatási kérését”. Mádi László állítólagos illetékesről és levélről tesz említést, kifogásolva, hogy az „illetékesek” (kik is?) nem cáfolták a hírt. A KSH nem tartja feladatának, hogy meg nem erősített hírekre, alá nem támasztott állításokra erélyes cáfolatot adjon ki. A „történéssel” kapcsolatban a hivatalhoz semmiféle megkeresés nem érkezett. Feladata azonban a KSH-nak, hogy eleget tegyen az adatkéréseknek. Így történt ez a Költségvetési Tanács esetében is, ugyanis a Költségvetési Tanács igényét azonnal teljesítette: a szeptember 15-én késő délután érkezett kérésüket 16-án délelőtt teljesítette. Azaz a hír megjelenésekor már régen ott voltak a kért adatok a megrendelőnél. A Pénzügyminisztériumnak, majd a Költségvetési Tanácsnak megküldött táblázatok nem tartalmaztak olyan becsléseket, továbbszámításokat, amelyek a várható vagyonadó-bevételre vonatkoztak volna. Ezek elkészítése ugyanis nem feladata a hivatalos statisztikának.
A szeptember 16-án a Költségvetési Tanácsnak átadott információk különböző forrásokból származó alapadatok, amelyek semmilyen bevételi számítást nem tartalmaztak, csupán bázisként szolgálhatnak azokhoz. A források, amelyekből az információk származnak, merítettek többek közt a lakásállomány legalapvetőbb mutatóiból (lakások száma, összes alapterület), az illetékhivatalok által rögzített ingatlan-adásvételek adataiból. A KSH ezekből az adatforrásokból készíti lakásstatisztikai adatközléseit, és külön kérésre rendszeresen teljesít különböző speciális adatszolgáltatásokat a legkülönbözőbb vállalati, kormányzati és társadalmi szervezetek számára.
A Pénzügyminisztérium közlésrendszere az államháztartási hiány alakulásáról nem tartozik a KSH illetékességi körébe. Ugyanúgy, ahogyan a KSH sem tartozik a pénzügyi államtitkár kompetenciájába. A KSH szakmailag független szerv, kormányhivatal, amelynek felügyeletét nem a Pénzügyminisztérium felső vezetése, hanem a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el.
Szintén messze meghaladja az intézmény hatáskörét az általa létrehozott adatok értékelése. Elemzéseiben a KSH csakis bizonyított összefüggések levonását végzi, tartózkodik értékítéletek kimondásától. Ezért kétes annak az érvelésnek a hitelessége, amely az úgynevezett „hírmagyarázók” véleményalkotásáért is a pártsemleges adatokat előállító intézményt igyekszik okolni.
A KSH-ra már csak azért sem jellemző, hogy részigazságokat kiragadna, vagy olyan bázisidőszakot választana, aminek révén az amúgy nem kedvező tények sikersztorivá tupírozhatók, mert adatai bárki által ingyenesen elérhetők az intézmény honlapján. Az érdeklődő saját maga választhatja ki nemcsak az őt érdeklő témát, de a statisztikai jártasság birtokában maga választhatja meg akár a bázisidőszakot is. A honlap látogatóinak száma ez év januártól augusztusig 1 859 336 volt, a letöltött kiadványoké pedig 905 688. Napi ötezer érdeklődő aligha tekinthető a szak-maisággal szembeni elbizonytalanodás jelének. Márpedig a honlapon csupán száraz adatok, értékítélet-mentes elemzések olvashatók. Valamint az EU tagállamainak helyzetét jellemző számok. A KSH szakmai megbízhatóságát ugyanis a napi szembesülés is garantálja a nemzetközi statisztikai gyakorlattal.

Központi Statisztikai Hivatal

Jövő héten kezdődik a villányi kékszőlők szüretelése

Egyes gazdák már augusztus utolsó napjaiban megkezdhetik a kékszőlőfajták szüretelését a villányi borvidéken.

Trendfordulót hozhatnak a beruházások

Ha a kínai pártvezetés megduplázza az infrastrukturális stimulust, akkor emelkedésnek indulhat az ipari fémek kereslete.
Világgazdaság Piactér