Romló egyensúlymutatók

Vélemény

Miközben a nagypolitika színpadán zajos események történnek, viszonylag csendes hetet könyvelhettek el a gazdasági életre koncentrálók. Az egyik legfontosabb, bár nem túl örömkeltő hír, hogy erőteljesen romlottak a magyar gazdaság jövőbeni teljesítményével kapcsolatos várakozások. Nem annyira a gazdasági növekedés kilátásai lettek rosszabbak, mint az egyensúlyi mutatókra vonatkozó piaci prognózisok.

Decemberre 5,8 százalékos infláció a konszenzus a Reuters júniusi felmérésében, ami átlagosan 0,1 százalékpontos növekedést jelent. A 13 megkérdezett kutatóintézet, elemzőműhely, illetve piaci szakértő közül mindössze három gondolja úgy, hogy teljesülni fog a jegybank inflációs célkitűzése (vagyis a 12 havi fogyasztói árindex év végén nem haladja meg az 5,5 százalékot).

Még jelentősebb a jövő évi előrejelzésben bekövetkezett változás: több mint 30 bázispontos emelkedés következett be egy hónap alatt. A 4,9 százalékos konszenzus jelentősen felette van a 2,5-4,5 százalékos célsávnak. A legtöbb elemző ebből következően arra számít, hogy a jegybank megváltoztatja a jövő évi célkitűzését, annak ellenére, hogy sokan úgy vélik, a cél megemelése komoly csapást jelenthet a monetáris politika hitelességére és az állampapírpiacra. A költségvetés éves hiányára vonatkozó előrejelzések átlagosan 80 milliárd forinttal nőttek. A borúlátás a külső egyensúlyra is kiterjed.

Bár a növekedési kilátások sem rózsásak, a múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal annak az építőiparnak az áprilisi teljesítményéről közölt adatokat, amely talán az egyetlen olyan termelőágazat, amelyet elkerült a dekonjunktúra. A tavasz közepén a termelés volumene 32,2 százalékkal magasabb volt, mint 12 hónappal ezelőtt. Tavaly a lakásépítések gyors felfutásának volt köszönhető az építőipari konjunktúra, ehhez még hozzáadódott a választások előtti szokásos költségvetési költekezés.

A KSH péntekről a jövő szerdára tolta az első negyedéves GDP-növekedés részletes adatainak megjelentetését, mivel idéntől új, a változásokat jobban kifejező mutatót is közöl a hivatal, ennek kidolgozása azonban a vártnál hosszabb időt vesz igénybe. (MI)

Sok magyar maradt home office-ban

A diplomás munkavállalók fele, míg a budapestiek 40 százaléka továbbra is otthonról dolgozik.

Négy fő pillére lesz a jövő évi költségvetésnek

Varga Mihály szerint a veszélyhelyzet megszüntetése után járványügyi készültségre állnak át.

Megérkezett a mentőcsomag első részlete a Lufthansa számlájára

A német állammal korábban megkötött 9 milliárd eurós segélycsomagot már az unió is engedélyezte.

Kiderült, melyik edzők költötték a legtöbbet a topfutballban

A 25 listázott edző közül 17 megfordult a Premier League-ben. Repkedtek a milliárdok az első ötben.
Világgazdaság Piactér