Szja-csökkentéssel a régiós versenyben

Elemzés | Vélemény

Regionális összehasonlításban a magyar bérek továbbra is a középmezőny végén vannak. Ám ez a hátrány az idén már látható és a következő években is kitartó bérdinamikával csökkenthető lesz, a piaci folyamatok eredményeként pedig szűkülni is fog a munkaerőért folyó versenyben. Ez viszont önmagában nem elegendő a magyar munkaerőpiac versenyképességének javításához.

A magyar bérek ennél is jelentősebb lemaradását okozza a bruttó béreket terhelő munkavállalói elvonások mértéke. Ezt figyelembe véve szinte az európai rangsor legvégén áll Magyarország: a nettó bérek a bruttó bérek 66,5 százalékát teszik ki. A munkavállaló terheinek levonása után – adókedvezményekkel korrigálva – Romániában a bruttó bérek 71,8 százaléka, Szlovákiában 76,5 százaléka, Horvátországban 74,2 százaléka, Lengyelországban 71,1 százaléka, Csehországban pedig 75,9 százaléka marad a munkavállalóknál. Ha a munkaerő megtartásáért folyó versenyben Magyarország esélyesként szeretne részt venni, akkor érdemben csökkentenie kell a bruttó béreket terhelő elvonásokat. Erre a legkézenfekvőbb eszköz a személyi jövedelemadó 9 százalékos kulcsának a kormányzati kommunikációban többször elhangzott minél hamarabbi bevezetése, amivel a magyar nettó bérhányad 72,5 százalékra emelkedne. Bár ezzel a szinttel sem kerülnének a régió élére, de a jelenlegi utolsó helyről az erős középmezőnybe érhetnének a magyar munkavállalók.

Sajnos hasonló eredményre jutunk, ha az elvonások mértéke mellett a jelenlegi nominális bérszinteket is vizsgáljuk a versenytárs régióban: a magyar nettó 652 eurós nemzetgazdasági átlagbér nem éri el a nettó 722 eurós szlovák, a 762 eurós lengyel, a 789 eurós horvát vagy a 851 eurós cseh fizetéseket. Annak megítéléséhez, hogy ez a sorrend milyen rövid idő alatt módosulhatna, elég, ha megnézzük, hogy a 9 százalékra csökkenő szja azonnali, 9,1 százalékos nettó bérnövekedést eredményez mind a 4,4 millió munkavállalónál.

Szja-csökkentéssel a régiós versenyben

Forrás: MW

Még konzervatív előrejelzés mellett is számolhatunk jövőre is legalább 8 százalékos bérnövekedéssel. A két tényező eredményeként a magyar nettó átlagbér már a jövő évben 768 euróra ugorhatna. Így jól láthatóan módosulna a régiós rangsor, figyelembe véve azt is, hogy a régióban a bérek lassabban nőnek, mint Magyarországon. Ez a fenti szám azért is írható le ilyen biztos pontként, mert ebben az esetben az adócsökkenés munkavállalói oldalon való megjelenése automatikus lenne, és nem a munkaadó kegyére lenne bízva, hogy megjelenik-e a bérekben a kötelező bérminimum-emelések feletti szinteken is. De a munkaadót is segítené abban, hogy a kritikus munkaerőhiány közepette amúgy is meglévő béremelési nyomásból eredő terheit jelentősen mérsékelje, mivel a keresleti piac miatt már rövid távon szükségessé váló, akár 50 százalékos átlagos nettó bérnövekedés így csupán 35 százalékos bruttó bérköltség-növekedést eredményezne a vállalkozásoknál.

A legutóbbi, 2016-os szja-csökkentési tapasztalatok alapján ez a 6 százalékpontos lefaragás 550-600 milliárd forintos nettó pozícióromlást jelentene a költségvetésben, miközben a jelenlegi mozgástér legalább 900 milliárd forint. Vagyis a munkaadói járulék már elfogadott, 2,5 százalékos csökkentésével együtt sem éri el a kiesés mértéke ezt az összeget (az EU-s források előlegkifizetéseit nem beleszámolva a deficitbe, mivel ezeket teljes mértékben megtérítik). Figyelembe kell venni továbbá, hogy jövőre érdemben nőnek a bérminimumok, ami jelentősen növeli a bértömeget és az szja-bevételt. Emellett 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható, ami szintén számottevően gyarapítja a bevételeket, továbbá a jelenlegi kiemelt stabilitású költségvetés sem a 3 százalékos hiánycélhoz van kifeszítve, így itt is adódik némi puffer, vagyis biztonsággal megvan a fenntartható mozgástér a fenti lépéshez.

Ahhoz, hogy lássuk, az adócsökkentésen keresztüli jövedelem- és fogyasztásnövekedésnek milyen hatása lehet a makrogazdaságra egy közepes jövedelmű országban, elég csak kissé keletre tekintenünk. Románia nemrég meglehetősen instabil fiskális pozíció mellett is meglépte a hasonló volumenű adócsökkentést, és azóta 6 százalékot elérő mértékben növekszik, lekörözve mindenkit Európában. Ezért mindenképpen érdemes lenne a magyar gazdaságnak is adni egy pluszlöketet, ami számos területen gyorsítópályára helyezheti rég esedékes felzárkózásunkat.

Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!

Tizenhárom klubot fizetésképtelenség fenyeget a Bundesligában

Hét klubbal szemben május végén csődeljárás indulhat, amennyiben addig sem indul újra a labdarúgóélet Németországban.

Több mint hat és félmillió amerikai vár segítségre

Soha nem látott szintre nőtt a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány alatt.

2,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak

Magyarország EDP-jelentése 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 67,4 százalékos államadóssággal számol 2020-ra.

Munkahelymegtartó bértámogatást szorgalmaz az MKIK

Az MKIK ágazati szintű munkacsoportokat állított fel a kereskedelem, logisztika, élelmiszergazdaság, ipar, turizmus és pénzügy területén.
Világgazdaság Piactér