Negatív üzenet az EU-nak

A szakszervezeteket nem érte váratlanul a kormány legújabb, a szociális párbeszéd újabb gyengítésére tett lépése, amelyhez sajnálatos módon már a parlament is segédkezett -- vélekednek az Országgyűlés kedd esti törvénymódosítását követően szakszervezeti vezetők.



Mint ismeretes, a parlament név szerinti szavazáson módosította a munka törvénykönyvét. Eszerint ha ez év november 25-ig, a következő évtől pedig szeptember 25-ig nem jön létre megállapodás a szociális partnerek között az Országos Munkaügyi Tanácsban a minimális bérről, akkor ennek megállapítása a kormány határkörébe kerül.



Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, az oldal soros elnöke nagyon rossz döntésnek nevezte a lépést, ami ráadásul szemben áll az EU-elvekkel is. Ennek ellenére szükséges a tárgyalás, s törekedni kell arra, hogy a megadott határidőre megegyezés szülessék.



Az MSZOSZ szerint a szociális partnerség hazai intézményeinek a maradékát is felrúgta tegnapi döntésével a kormány. Ezt sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem hagyhatják szó nélkül. "Az európai szociális partnerségre nyelvüket öltő képviselők ezután aligha szólalhatnak meg hitelesen arról, hogy fontosak számukra az uniós értékek" -- fogalmaz az MSZOSZ közleménye. Mint Sándor László, az MSZOSZ elnöke mondta, az MSZP nem véletlenül kérte a név szerinti szavazást. Ezzel is megpróbáltak hatni a képviselők lelkiismeretére. Ez néhány esetben sikerült is, hiszen volt olyan fideszes honatya, aki a szavazás megkezdése előtt elhagyta a termet, megszegve a pártfegyelmet. A lelkiismereti problémák mellett e lépés jogi és alkotmányossági gondokat is felvet.



Az MSZOSZ e véleményével egyetért az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, és ezért -- mint Borsik János elnök mondta -- az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. A kormány ugyanis az utóbbi két évben a munkavállalókat érintő jogalkotási gyakorlatban szembehelyezkedett az alapokmány rendelkezéseivel, semmibe vette az erre vonatkozó törvényi előírásokat. Emellett -- mivel a kormány a szociális párbeszéd kérdésében következetesen szembehelyezkedik az EU-elvekkel -- az MSZOSZ a kialakult helyzetet jelezni kívánja az EU szociális és jogi bizottságának. A kormány továbbra sem hajlandó partnerként kezelni a szociális partnereket. A keddi parlamenti döntés is ezt igazolja -- véli Borsik János.



A munkaadói oldal tegnapi ülésén -- bár elhangzottak olyan vélemények, hogy nincs értelme részt venni a következő tárgyalásokon -- végül úgy döntött, az utolsó pillanatig tárgyalnak, s a kompenzáció kérdésében próbálnak eredményt elérni. E módosítás egyébként az oldal álláspontja szerint felvet alkotmányossági problémákat is, hiszen a kormány hatalmi eszközökkel beavatkozik a versenyszektor ügyeibe. A munkaadói szervezetek szerint a kormány akaratának érvényesítése összességében mintegy 100 milliárd forint pluszterhet jelent a vállalkozások, egyéni vállalkozók számára. Ebből az MGYOSZ-ra eső terher mintegy 40 millió forint. E lépés főként az egyéni és kisvállalkozók számára jelent majd terhet, ahol jelentős a minimálbéren történő foglalkoztatás.



A munkaadók szerint a minimális bér ilyen mértékű emelése számos negatív hatással jár majd. Így kihatással lesz az inflációra, s jelentős lesz azon a cégeknek a száma, amelyek ezt a tehernövekedést nem tudják majd kigazdálkodni. Felmerült az is, hogy emiatt ismét megnő a feketefoglalkoztatás, de számolni kell azzal is, hogy egyes területekről a külföldi tőke kivonul.



A Világgazdaság úgy tudja, az MGYOSZ azon vezetői, akik helyet kaptak a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületében, e veszélyre figyelmeztették Orbán Viktort. Ám még a tekintélyes gazdasági szakemberek sem tudták a kormányfőt korábbi álláspontjának módosítására ösztönözni.



Az üggyel kapcsolatban Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogi szakember kifejtette: sajnálatos módon sokszor előfordul, hogy a kormány nem tesz eleget egyeztetési kötelezettségének. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint azonban ez önmagában nem sérti az alaptörvényt. Az eljárási hiba tartalmi kihatásai ugyanakkor alkotmánysértőek lehetnek. Ennek vizsgálata és eldöntése az Alkotmánybíróság feladata.

A szociális partnerek tovább tárgyalnak Mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat meglepte a parlament kedd esti törvénymódosítása, miszerint az utolsó érdemi jogosítványt is elveszik az Országos Munkaügyi Tanácstól. Az érintettek között megoszlik a vélemény arról, van-e értelme a további tárgyalásnak. A szakszervezetek a kormánnyal szembeni közös fellépést fontolgatnak. Munkatársainktól-->