Markolják, mindenkinek ez a deviza kell: a legnagyobb üzleteket is ezzel fizetik ki a nagyhatalmak – leválik lassan a világ a dollárról?

Ugrásszerűen nő a jüan használata a nyersolaj és egyéb áruk és szolgáltatások kifizetésében, miután Irán és Oroszország a dollármentes kereskedelem fenntartása érdekében a kínai devizához fordult. Ennek ellenére még mindig csak a globális kereskedelem elenyésző százaléka történik jüanban, változatlanul a dollár a legkedveltebb deviza.

A trend ugyanakkor egyértelműen emelkedő: a Wind kínai adatszolgáltató szerint a jüan alapú kereskedelmi elszámolások márciusban az előző hónaphoz ötven százalékkal nőttek a CIPS bankközi fizetési rendszerben, az összértékük 1460 milliárd jüanra (214 milliárd dollárra) ugrott. 

A jüanban történő fizetések áprilisban is tovább emelkedtek, a kínai média szerint a CIPS a hónap elején megdöntötte az egynapos tranzakciós rekordot. Az emelkedéshez valószínűleg hozzájárul az is, hogy Irán útdíjat követel a Hormuzi-szorosban, és legalább kettő hajóról tudni, hogy jüanban kétmillió dollárnak megfelelő összeget fizetett a tulajdonosa az áthaladásért.

Becslések szerint Teherán akár évi 60 milliárd dollárt is kereshet ennek az útvámnak a bevezetésével. Fizetni jüan mellett kriptodevizákban is lehet.

A jüan Irán egyetlen választása

A CIPS-t a kínai jegybank fejlesztette ki, 2015 óta üzemel. A SWIFT-tel ellentétben nem üzenetküldő rendszer, hanem a bel- és külföldi jüantranzakciók jegybankpénzben történő kiegyenlítésére szolgál, és 2025 végén a Nikkei Asia tudósítása szerint világszerte már több mint 1700 pénzintézet használta, elsősorban ázsiaiak.

Iránnak nem igazán van választása a jüanon kívül, mivel az amerikai szankciók nagyrészt kiszorították a dolláralapú nemzetközi bankrendszerből, és Washington április végén befagyasztott 344 millió dollárnyi, állítólag Teheránhoz köthető kriptodevizát.

Ugyanakkor nem csupán Irán használja a jüant: kínai sajtót beszámolók szerint a szaúd-arábiai kormány márciusban a jüanban elszámolt olajtranzakciók arányát 41 százalékra becsülte. Abban a hónapban 

A kereslet az árfolyamokban is megmutatkozik

Ugyancsak a nyugati szankciók miatt Oroszország is a jüanra támaszkodik , ahogy bővíti a kereskedelmi kapcsolatait Kínával. A nagy orosz bankokat 2022-ben, Oroszország Ukrajna inváziója után zárták ki a SWIFT-ből, amely nélkül gyakorlatilag lehetetlen fizetéseket végrehajtani olyan főbb valutákkal, mint a dollár és az euró.

Oroszország ehelyett a rubelre és a jüanra tért át, és nyersolajat és földgázt ad el Kínának az ukrajnai háború finanszírozására.

A két ország közötti tranzakciók szinte teljes egészében rubelben és jüanban zajlanak, mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Új Kína hírügynökségnek adott tavaly augusztusi interjúban.

A kínai deviza iránti megnövekedett kereslet az árfolyamokban is megmutatkozik, 

miközben más ázsiai valuták, köztük a jen és a dél-koreai von gyengült, mivel az emelkedő olajárak várhatóan rontják majd az országuk külkereskedelmi mérlegét.

Leválik lassan a világ a dollárról?

A japán gazdasági portál emlékeztetett, hogy Kína törekvése a jüan nemzetközivé tételére és a nem dolláralapú fizetési hálózatok bővítésére kiterjed a pekingi jegybank által kibocsátott digitális jüanra is.

Kína 2024 óta határokon átnyúló kísérleti fizetési programokat is indított olyan országokkal, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.
Ezek a csatornák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy kereskedelmi és pénzügyi elszámolások céljából bankokon keresztül dollár helyett digitális jüanban utaljanak pénzt az üzleti partnereiknek.

A jüan részesedése azonban így is csekély a nemzetközi kereskedelemben: a SWIFT adatai szerint márciusban három százalék volt, szemben a dollár 51 százalékos arányával. Lemaradt 

• az euró, 
• a brit font 
• és a jen 

mögött is.

Nisihama Toru, a Daiichi Life Research Institute vezető közgazdásza azonban úgy véli, hogy „a jüan részesedése fokozatosan növekszik, és fel fog gyorsulni a dollártól való elmozdulás is”.