Az államnak tartoznának a szövetkezetek

Ráterhelné az állam a külső üzletrésztulajdonok megváltását a mezőgazdasági szövetkezetekre, vagyis a költségvetési kifizetések állammal szembeni kötelezettséggé alakulnának át a gazdaságokban -- közölte lapunkkal Navracsics Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője. Az később dőlne el, hogy az állam a szövetkezeti tartozások fejében tulajdonossá válna-e, vagy a gazdaságok készpénzben visszafizetnék-e a tartozásokat. A kormány üzletrészügyben a végleges döntést csak a jövő héten hozza meg -- tette hozzá a főosztályvezető.



A rendezési terv azokra vonatkozna, akik 1992-ben alanyi jogon jutottak külső üzletrészekhez -- közölte Farkas Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Ők az akkori névérték száz százalékához juthatnának. Az elnök szerint ez legfeljebb 20 milliárd forintba kerülne. Ehhez a forrást nem az agrártárca büdzséjéből, hanem a jövő évi privatizációs bevételekből teremtené elő a kormány -- erősítette meg Farkas és Csatári József (FKGP).



A mezőgazdasági szövetkezetekben eredetileg mintegy 50 milliárd forintnyi külső üzletrész keletkezett. Ezek egy része a szövetkezetek gazdasági társasággá alakulásával részvénnyé "változott" az elmúlt években. Más üzletrészeket eladtak az alanyi tulajdonosok. A vevők most nem számíthatnak állami kártalanításra. Más helyzetben vannak azok a volt tagok (illetve örököseik), akik 1992 és 1999 között kiléptek a szövetkezetekből, vagyis külső tulajdonosok lettek.



Az ő birtokukban Farkas becslései szerint mintegy 5 milliárd forintnyi üzletrész van. Hozzátette: számukra valamilyen hitelkonstrukcióval kell megoldást találni, amelyről várhatóan kormányhatározat születik majd.



A kormány szerint az üzletrészügyet azért kell tisztázni, mert a külső tulajdonosok nem rendelkezhettek vagyonuk felett, miközben üzletrészeik értéke fokozatosan csökkent. A kabinet parlament előtt lévő, az FVM által kidolgozott törvényjavaslata ugyanakkor a szövetkezeteket kötelezte volna a teljes elszámolásra, ami csőd- és felszámolási hullámot indított volna el. A Fidesz és az MDF ezért állami szerepvállalást szorgalmazott. Az e heti, hétfői koalíciós szakértői megállapodás információink szerint már olyan költségvetési megoldást (vissza nem térítendő juttatást) tartalmazott, amely nem terhelte volna a szövetkezeteket. A kormány ugyanakkor kedden mégis ettől eltérő konstrukciót fogadott el.



Nem felel meg a hárompárti egyezségnek, ha a külső üzletrészek kifizetésekor állammal szembeni kötelezettségek keletkeznének a szövetkezetekben -- mondta kérdésünkre Medgyasszay László (MDF). A párt további szakértői és frakciókonzultáció után alakítja ki álláspontját az ügyben. Leszögezte: az MDF csak olyan megoldást támogat, amely nem okoz csalódást az üzletrészek tulajdonosainak, és nem indít el csődhullámot a szövetkezetek között.



Még a parlament előtt lévő, eredeti kormányverziónál is igazságtalanabbnak tartja a mostani elképzeléseket a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Filipsz László, a szervezet titkára szerint ugyanis e koncepcióval a kormány leértékelné a szövetkezeti tagok üzletrészeit, és végső soron a tagokkal fizettetné meg a külső tulajdonosok járandóságát. Így a koalíció mások terhére próbálná betartani felelőtlen ígérgetéseit -- fogalmazott a titkár.



A parlament előtt lévő törvényjavaslat megváltoztatásához a mezőgazdasági bizottság módosító indítványt nyújt be -- közölte Farkas. Erről a mai tervek szerint hétfőn, tehát a keddi kormányülés előtt tárgyalna a testület. A bizottság azért ül össze hétfőn, mert ekkor tudja meghallgatni Torgyán József agrárminisztert az idei agrárfolyamatokról és a tavalyi évet értékelő beszámolóról. (Mint ismert, az elmúlt évi agrárjelentés késői benyújtásával az FVM, illetve a kormány hónapok óta mulasztásos törvénysértést követ el, mivel a dokumentumot még a költségvetési törvény beterjesztése előtt meg kellett volna tárgyalnia az Országgyűlésnek.) Farkas ugyanakkor kérdésünkre közölte: a keddi kormányülés miatt elképzelhető, hogy a bizottság az üzletrészügyet érintő módosító indítványt csak a jövő hét második felében vitatja meg.



Információink szerint a kormány az üzletrészügyet összekapcsolja a szintén parlament előtt lévő új szövetkezeti törvénnyel. Farkas elmondta: az eredetileg tervezett öt helyett várhatóan három év áll majd a ma működő (termelő)szövetkezetek rendelkezésére, hogy új típusú ("termékpályás") szövetkezetekké alakuljanak át. Ellenkező esetben meg kell szűnniük. A mai szövetkezeteknek tehát legkésőbb három év múlva a külső üzletrészek miatt keletkezett, állammal szembeni kötelezettségeket is rendezniük kellene.

Privatizációs bevételből fizetnének a külső tulajdonosoknak Nem az FVM büdzséjéből, hanem a jövő évi privatizációs bevételekből fedezné a kormány a mezőgazdasági külső üzletrésztulajdonok megváltását -- tudtuk meg. A 15-20 milliárdos kifizetés azonban nem végleges juttatás lenne, hanem az állammal szembeni kötelezettséggé alakulna át a szövetkezetekben. Az MDF máris úgy véli, ez nem felelne meg a korábbi koalíciós egyezségnek. A szövetkezeti érdekképviselet pedig igazságtalannak tartja a terveket. Hazafi László-->