Brüsszel bevándorlásra buzdít

Brüsszel azt szeretné, ha a tagállamok jelentései alapján a jövő év második felében konferencián vitathatnák meg a bevándorlási helyzetet -- írja a Financial Times. A témában ma közzétett bizottsági vitaindító anyag szerint a tizenötök munkaképes korú lakossága az 1995-ös 225 millióról 2025-re 223 millióra csökken, miközben a 65 évnél idősebbek aránya 15-ről 22 százalékra emelkedik. Ennek fényében azt szeretnék, ha célszámokat tűznének ki a bevándorlók kívánatos létszámára vonatkozóan; ezek a munkaerő-piaci igényeket, valamint a külföldi munkavállalók uniós elfogadottságát egyaránt figyelembe vennék.
Az Európai Bizottság javaslatának kulcseleme, hogy az uniós országoknak fokozatosan közös jogi kereteket kellene teremteni a bevándorlók fogadására; a blokkon kívüli munkavállalók tartózkodási idejüktől függő jogokat kapnának, és hosszabb távon nyitva lenne előttük az állandó tartózkodás, sőt bizonyos fajta állampolgárság elnyerésének esélye is. Az EU javaslattevő testülete a jövő év elejére ígéri az erre vonatkozó jogszabályok tervezetének előterjesztését.
António Vitorino, az EU bel- és igazságügyi biztosa szerint a mostani kezdeményezés annak elismerését jelenti, hogy az elmúlt 20-30 évben gyakorolt "nulla bevándorlás" politikája nem tartható tovább. A bizottság a munkaerő-piaci igények kielégítésén túl azt is várja a közös bevándorlási politikától, hogy annak révén visszaszorul az illegális migráció és az embercsempészet. A bel- és igazságügyi együttműködés elmélyítése keretében egyébként Brüsszel azt is tervezi, hogy 2004-re közös menekültpolitikát alakít ki.
A bevándorlás elismerése persze nem arat osztatlan lelkesedést a tagországokban. Amikor Franciaország ez év júliusában annak a véleményének adott hangot, hogy az EU-nak a következő 50 évben 50-75 millió bevándorlóra lesz szüksége, ezzel heves ellenkezést váltott ki a tagországok jobboldali pártjai részéről. A brit konzervatívok például azzal utasították el a felvetést, hogy az uniós lakosság jobb képzése megoldaná a foglalkoztatási feszültségeket. Ennek tudatában a bizottság mostani vitaanyaga is elismeri, hogy a kérdés politikailag igen kényes.