Bürokratikus akadályok

Ha a szenátus is megszavazza a törvényt, 2001 első fél évében megalakul a pénzügyi információk főfelügyelőjének hivatala (GIIF), ahová a kötelező bejelentések érkeznek majd a 10 ezer eurót (jelenleg mintegy 39 ezer zlotyt) meghaladó értékű minden pénzügyi tranzakcióról vagy tulajdonjog-átruházásról. Mivel ezen az értékhatáron felül minden különösebb gyanú nélkül is érvényes a bejelentési kötelezettség, a kormányt bíráló Gazeta Wyborcza a törvényt "rendőrállami repertoárból" vett módszernek nevezi, amely amellett, hogy gyanúba kever tisztességes embereket, a bizalmukat is megingatja a "spicliskedésre" kötelezettek iránt.



Ráadásul, ha a pénzmosás elleni intézkedésekkel eddig is megbízott intézmények (ügyészség, rendőrség, bankfelügyelet, vámhatóság) nem értek el eredményt, hogy várható ez el egy újabb, azokkal párhuzamos intézménytől? -- teszi fel a kérdést a lap. A törvény legfeljebb nagyobb óvatosságra int, de önmagában nyilván nem tud belenyúlni a sok kis részletre felbontott pénzmosási folyamatba.



Andrzej Topinski, a Lengyel Bankszövetség elnöke arra is figyelmeztette a képviselőket, hogy a leendő GIIF hivatal "halott intézmény" lesz, a bejelentéseket a mintegy 30 nyomozó aligha tudja feldolgozni. Lengyelországban több tízezer lesz a bejelentésre kötelezettek (bankok, brókerirodák, befektetési alapok, biztosítók, lízingcégek, pénzváltók, játékkaszinók, postahivatalok, nyugdíjalapok, közjegyzők, ingatlanforgalmazók) száma, akiktől legalább évi 8 millió jelentés érkezhet. A GIIF legfeljebb fogadni tudja majd a jelentéseket, de ezen kívül még elemezni kellene azokat, egyéb (adó-, vámhivatali) információkkal összevetni őket, majd tájékoztatni róluk más (belügyi, igazságügyi stb.) intézményeket, végül lerakni és 5 évig tárolni a bejelentett esetek résztvevőire vonatkozó adatokat is.



"Ez újabb lépés afelé, hogy a közjegyzői titoktartás Lengyelországban mindössze fikció legyen" -- mondta Leszek Zabielski, az országos közjegyzői tanács alelnöke. A felháborodott közjegyzők rendkívüli tanácsülést hívtak össze a teendők megvitatására. Egyesek attól is tartanak, hogy mivel majd a bejelentések nyomán a GIIF ellenőrei bármelyik "kötelezett" intézmény területére bemehetnek és államtitkok kivételével bármilyen iratba, számlába betekinthetnek, ez újabb lehetőség lesz a korrupcióra. Egyes cégek azért vesztegetik meg az ellenőröket, hogy ellenőrzés leple alatt segítségükkel "átvilágíthassák" a konkurenciát.



A Polityka lengyel lap szerint a törvény kidolgozásában részt vevő Jan Wojcieszczuk pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes beismeri: nem várnak egyik napról a másikra látványos eredményeket. Parlamenti felszólalásában védekezésül arra hivatkozott Wojcieszczuk, hogy a törvény meghozására még az 1991-ben létrejött uniós társulási szerződés kötelezi Lengyelországot. Ezenkívül figyelmeztetések is érkeztek -- többek között az Európa Tanácstól -- a lengyel pénzügyi rendszeren átmenő milliárdos, Wojcieszczuk szerint évi 2-3 milliárd dollárra rúgó pénzmosás miatt.

Lengyel pénzmosási törvény A lengyel parlament alsóházában 402 szavazattal 4 ellenében és egy tartózkodással nemrégiben jóváhagyott pénzmosási törvény nagy felháborodást váltott ki. Senki nem vitatja, hogy valamilyen intézkedésre szükség van, de az új törvény a becsületes állampolgárok magánéletébe is beavatkozik, ráadásul egy újabb kirakatintézményt hoz létre. VG-háttér-->