Kiöregedőben a gépek

A soproni egyetem szakértői szerint az erdészeti eszközök gyártása az 1980-as évek végére szinte teljesen leállt, holott az ipar számos olyan bevált gépet gyártott, amelyeket elsősorban hazai viszonyokra fejlesztettek ki.



A fejlesztési háttér, a gyártást korábban jól megalapozó műszaki fejlesztés gyengülése, majd hanyatlása a 80-as évek közepéig bekövetkezett. Ez azzal került a mélypontjára, hogy tárcaszintű intézkedéssel felszámolták az Erdészeti Tudományos Intézet gépesítési osztályát. Némi folyamatosságot csak az akkor még létező Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (az NYME elődje) erdészeti géptani tanszékének tevékenysége jelentett. Ám ettől elsősorban oktatást vártak, s gyártók híján a fejlesztési megbízások is szüneteltek.



Napjainkra a termelésben némi javulás mutatkozik: az erdészeti gépgyártásban a mintegy 90-100 mezőgazdasági gépgyártó közül 8-10 ismét érdekelt valamennyire. Az azonban biztos -- állapították meg az egyetem szakértői --, hogy a tevékenység csak a jelenleginél jobban összehangolt műszaki fejlesztési háttér mellett maradhat működőképes, vagy fejlődőképes.



Hozzátehetjük: a szakterület fejlesztésének igénye annál inkább fontos, mert az illetékes tárca mintegy egymillió hektár területet kíván a földművelésből kivonni, s ennek egy részével -- a legújabb elgondolások szerint 600-700 ezer hektárral -- az erdőterületet akarja növelni.

Mélyponton az erdészeti műszaki fejlesztés A magyar erdészeti gépgyártás piaci alapokon, de csak a jelenleginél jobban összehangolt műszaki fejlesztési háttérrel maradhat működőképes -- állapították meg a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) szakértői. F. I.-->