Környezetvédelemre 160-170 milliárd

Jövőre várhatóan 160-170 milliárd forintot költ az ország környezetvédelmi fejlesztésekre. Az államháztartás a várható összes kiadás mintegy 70-75 százalékát biztosítja. Ebben benne vannak az önkormányzatoknak juttatott -- környezetvédelmi fejlesztésekre fordítható -- költségvetési hozzájárulások is. (A központi költségvetésben a minisztériumok fejezeteiben különféle címeken szerepelnek a környezetvédelmi kiadások.) A források 25-30 százalékát a vállalati szféra, a nemzetközi pénzek, a települési saját erő, illetve a lakossági hozzájárulások adják.



A Központi Statisztikai Hivatal a korábbi évek fejlesztési hozzájárulásai alapján végzett adatai alapján a szakértők úgy becslik, a vállalati szféra jövőre legalább 30 milliárd forintot áldoz a környezet védelmére. Az ipari hulladékok és szennyvíz, valamint a levegőbe juttatott káros anyagok csökkentéről van szó elsősorban.



Ez utóbbi döntően az erőművekre hárul, az ipari hulladékokról, illetve azok ártalmatlanításáról pedig alig van információ.



Az ISPA -- az Európai Unió előcsatlakozási alapja -- jövőre is mintegy 45 millió eurót szán a magyar környezetvédelemre, a közlekedéssel együtt pedig -- ami közvetetten szintén zöld célokat szolgál -- 100 millió eurót.



A beruházások mintegy 3-4 százalékát hitelekből fedezik.



A felhasználási oldalról nézve a legtöbb fejlesztési pénzt -- a források 45-50 százalékát -- a vízgazdálkodás kapja. Ebben benne van az árvízvédelem, a Balaton vízvédelmének javítása is, de a legtöbb pénzt -- mintegy 60 milliárd forintot -- a csatornázás és a szennyvíztisztítás kapja.



Újdonság, hogy a jövő évi költségvetésben minden eddiginél nagyobb hangsúllyal szerepel a települési hulladékgazdálkodás. A források 6-8 százalékát, 10-12 milliárd forintot szánnak erre. Az önkormányzatok 2001-ben először kapnak közvetlen támogatást, kétmilliárd forintot a szilárdhulladék-közszolgáltatás fejlesztésére. Hozzá kell tenni, a hulladékgazdálkodási törvény, illetve az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek feladatokat is előírnak számukra. A törvényjavaslat szerint a központosított előirányzat pályázati feltételeit január 31-ig kell kidolgozniuk a belügyi és a környezetvédelmi tárcának. A környezetvédelmi alap célelőirányzat legalább 15 százalékát szánják települési hulladékgazdálkodásra, az ISPA egy része is erre fordítható, és szintén jelentős összeget emészt fel a fővárosi szemétégető.



A kármentesítésre, az örökölt környezeti károk felszámolására és a tájrendezésre az összes kiadás 8-9 százaléka, mintegy 13 milliárd forint jut. Ennek nagy részét az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. állja, teljesítenie kell ugyanis a szerződésekben vállalt környezetvédelmi kötelezettségeit. Idetartozik a bezárt és a gazda nélkül hátrahagyott bányák okozta károk megszüntetése.



A mezőgazdaság és az erdősítési program a források 9-10 százalékát viszi el. Ebből tízmilliárd forint körüli összeget terveznek erdősítésre, a többit a mezőgazdaság környezetvédelmi feladataira. Jelenleg is folyik a vita, hogy ez utóbbi külön költségvetési soron, vagy az agrártárca fejezetén belül jelenjen meg.



A források "maradékán" a természetvédelem, a közlekedési típusú fejlesztések és az "aprók" osztoznak. Ez utóbbiak közé tartoznak többek között a környezetvédelmi felügyelőségek, a nemzeti parkok fejlesztései, a szigetközi károk mérséklése és a védett természetvédelmi területek visszavásárlása.

Nagy hangsúlyt kap a települési hulladékgazdálkodás A Pénzügyminisztérium számításai és becslése szerint 2001-ben várhatóan mintegy 160-170 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelmi fejlesztési célokra -- tudta meg a Világgazdaság. Ennek 70-75 százaléka az államháztartásból származik, a többit a vállalati szféra, nemzetközi források és az önkormányzatok saját erőből, illetve lakossági hozzájárulásból biztosítják. Nagy Ildikó-->