Optimista brüsszeli prognózis

Tíz éve nem volt példa a mostanihoz hasonló kedvező gazdasági helyzetre Európában -- olvasható a bizottsági jelentésben. A kis uniós országok, s közülük is különösen a 10,5 százalékkal növekedő ír gazdaság, valamint Luxemburg, Finnország és Hollandia a növekedés igazi motorjai. A nagyok közül az eddigi favorit Franciaország veszít lendületéből az év végére, Német- és Olaszország pedig a vártnál némileg jobban teljesít az idén.
A jelentésnek a csatlakozásra váró országokról szóló része kiemeli, hogy az idén átlagosan 4,2 százalékosra várható a tíz kelet-közép-európai tagjelölt gazdaságának növekedése, ami csaknem a duplája lenne a tavalyi adatnak. A folyamatosan 6 százalék feletti GDP-bővülést elérő listavezető Észtország mögött a következő két évre második helyezettnek jósolja Brüsszel Magyarországot.

Magyarország teljesítményét értékelve kiemelkedőnek minősíti a 2000. évet a brüsszeli dokumentum, az idei 5,4 százalék után a GDP 5 százalék feletti növekedését prognosztizálva a következő évekre is. Az idei első fél év 6 százalék feletti bővülési üteme jórészt az EU felé irányuló export megugrásának köszönhető, az unióval szembeni magyar kereskedelmi többlet tavaly óta a három és félszeresére nőtt. Dicséretesnek tartja a bizottság azt, hogy a külső egyensúly javulását eredményező folyamatokat mindössze 1,6 százalékos reálbér-emelkedés kísérte. A kedvező gazdasági klíma s a termelékenység robusztus növekedése hozzájárulhat ahhoz, hogy ne törjön meg a működőtőke-beáramlás intenzitása.
A dokumentum szerint az infláció csökkenésének megtorpanása nem csak a külső tényezőkkel okolható, fontos szerepet játszik abban a belső kereslet élénkülése is. A drágulási kilátásokat a magyar kormánynál pesszimistábban értékelő Brüsszel az idei 10,1 százalék után jövőre 8,4, 2002-ben pedig 6,8 százalékos fogyasztói áremelkedésre számít Magyarországon. A jelentés kritikusan említi az egészségügyi reform és a még állami tulajdonban lévő vállalatok -- főleg a Malév és a Postabank -- privatizációjának lelassulását, s ismerteti a forint csúszó leértékelése körül folyó vitákat.
Magyarországnak is kedvez, hogy az EU-országok idei átlagos 3,4 százalékos növekedése a következő két évben is 3 százalék körül marad, a világpiaci konjunktúra ellenére főleg a belső kereslet fűti az európai gazdaságokat. A csekély lassulás oka a magas olajárakban keresendő. A jelentés 2001-re 30 dollár/barreles árakkal kalkulál, s csak 2002-re csökkenne 27 dollár körülire a kőolaj ára. Ez utóbbi és az euró gyengélkedése felelős a 2 százalék fölé mozduló inflációs rátáért is, az adatok szerint ugyanis a maginfláció nem emelkedett. Rekordmértékben, 1,6 százalékkal nőhet viszont a foglalkoztatottság, több tagállamban 5 százalék alá csökken a munkanélküliek aránya. A nemzeti költségvetések tavaly átlagosan 0,7 százalékos GDP-arányos deficitet mutattak, az idén ez 1,2 százalékos többletbe fordul át, igaz, jövőre szerényebb, 0,2 százalékos szufficit várható csupán.
Az unióba irányuló export dinamikus növekedése, az orosz gazdaság kilábalása és az egyre erősödő belföldi kereslet valószínűleg kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a keleti konjunktúra tovább folytatódjon az elkövetkező két évben. Az élenjáró közép-európaiak közül az idei 2,5 százalék után a jövőre is csak 3 százalék körüli bővülésre számíthat azonban Csehország és Szlovákia. A belső kereslet elsősorban a már most magas növekedési ütemet elérő országokban válhat komoly tényezővé. A folyó fizetési mérleg tekintetében Szlovénia, Csehország és Magyarország biztonságos pozícióban van, de a térség egészének külső egyensúlya csak csekély mértékben javulhat. Egyedül Magyarország számíthat lényegesen alacsonyabb áruforgalmi hiányra a következő időszakban.
Jó hatással lesz a konjunktúra a foglalkoztatottsági adatokra, a 13 országban most átlagosan 10,9 százalékos munkanélküliségi mutató csökkenni fog jövőre. E tekintetben Magyarország őrzi vezető pozícióját, így 2002-re akár 5,3 százalékra is süllyedhet az állástalanok aránya nálunk. A térség egészében csökken majd valamelyest az infláció üteme, nagyobb arányú mérséklődés azonban csak a jelenleg magas adatokat produkáló Romániában és Törökországban várható.