Új árfolyamrendszer: 2001 második felében

A forint árfolyamsávját 2001 második felében lehet szélesíteni -- mondta Járai Zsigmond Londonban, egy befektetési konferencia közben a Reuters hírügynöségnek. A pénzügyminiszter szerint a sávszélesítés feltétele az, hogy az infláció 5-7 százalékos szintre csökkenjen.
Kormányzati körökből most nyilatkozott először valaki arról, hogy mely időpontban tartja elképzelhetőnek az árfolyamrendszer módosítását. A Világgazdaság már többször jelezte, a kormányzati megnyilatkozások arra engednek következtetni, hogy 2001 őszére tehető a változás.
Erre utalnak a Pénzügyminisztérium eddigi merev elzárkózásai a jegybank hasonló javaslataira, illetve a miniszterelnök eltökéltsége, hogy Surányi György -- márciusban lejáró -- jegybankelnöksége alatt már a monetáris politika semmilyen változtatásához nem járul hozzá. A piacon mindenesetre valószínűleg senkit nem lepett meg a pénzügyminiszter nyilatkozatának tartalma.
Kérdés, miként viselkedik majd a gazdaságirányítás, ha a megadott időpontban az infláció nincs a PM által elvárt szinten. Mindenesetre a költségvetés 2001-re a deklarált 6 százalék helyett 7,6 százalékos inflációval készül. Mivel az idén az év második felében gyorsult fel az infláció, nem valószínű, hogy őszre a tizenkét havi árindex a PM tervei szerint alakul majd. Ezt a véleményt osztja Varga Csaba, a Citibank elemzője is. Mint mondja, nem reális, hogy jövő év második felében deflációs környezet alakulna ki a gazdaságban.
Az olajárak ugyanis a jövő év első hónapjaiban még bizonyosan magas szinten alakulnak, aminek hatása egy esetleges későbbi csökkenés után is még a gazdaságban maradnak. A pénzügyminiszter mindenesetre optimista. Az olaj- és élelmiszerárak visszaesése következtében gyorsan csökkenhet az infláció -- nyilatkozta a Dow Jones hírügynökségnek.
Valószínű, hogy a jelenlegi árfolyamrendszerből akkor is kilép majd a jegybank, ha az áremelkedés üteme meghaladja a vártat. Járai -- aki tegnapi nyilatkozatában elismerte, érdekelné a jegybankelnöki funkció -- úgy véli, a magas inflációs szint mellett a felértékelődés a külső egyensúly nagymértékű romlásához vezetne. A szakértők nagy része azonban nem osztja ezt a véleményt. Az eddigi export- és importdinamika fényében ugyanis úgy tűnik, a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg meglehetősen érzéketlen az árfolyammozgásokra. A gazdaság rövid távon kibírná, hosszabb távon pedig előnyös is lenne számára a váltás -- fogalmaz Varga.
Feltehetően a PM sem csupán szakmai okok miatt döntött 2001 ősze mellett. Az idei év magas bázisán ugyanis -- kedvező olajárak mellett -- éppen ebben az időszakban lehet igen látványosan csökkenteni az árindexet. Ez pedig nyilvánvalóan már a 2002-es választásokra történő felkészülés jegyében történik. A jelenleg ismert folyamatok tükrében Varga 2002 tavaszára vár igen jó inflációs adatokat.
A taktika különösen akkor lehet sikeres, ha a forint felértékelődésébe nem avatkozik be a jegybank. Egy 5-6 százalékos erősödés jótékony hatása ugyanis már érezhető lenne az árindexben. A szavazások előtt nyilván egy nagyobb külső egyensúlyromlást is jobban "elvisel" majd a politika, mint amekkorától most olyannyira tart.
Az azonban ma még bizonytalan, mekkora lesz a piac által indukált felértékelődés, illetve ebből mennyit enged érvényesülni az árfolyam-politika. Előbbi a fizetési mérleg 2001-es állapotától függ. A folyó hiány bizonyára az ideinél nagyobb lesz, hiszen a fogyasztás megugrására a tapasztalatok szerint meglehetősen érzékenyen reagál az import. A választások előtti években ezért mindig romlani szokott a külső egyensúly. A mostani helyzet annyiban különbözik ettől, hogy a tőke- és pénzügyi mérleg helyzete talán nem alakul annyira szerencsétlenül jövőre, mint 2000-ben.
A jegybank elvileg a sávszélesítés mértékéig engedheti a forintot felértékelődni. Jelenleg egy igen szűk, 4,5 százalékos sávban "lebeg" a forint, többnyire a sáv erős oldalán tartózkodva. A nyitás után (mely a csúszó leértékelés végét is jelentené) 25-30 százalékos sávban mozogna a nemzeti valuta árfolyama. Ez a nyitás technikájától függően (például "kvázi leértékelés" a sávközép alacsonyabbra helyezésével) 10-15 százalékos erősödést is okozhat.
Valószínűbb azonban, hogy a jegybank sávon belül is a "piszkos lebegtetés" (dirty floating) módszerét alkalmazná. Lenne egy nem deklarált, úgynevezett implicit lebegtetési sáv. A jegybank ezzel tulajdonképpen önmagának vállal kötelezettséget arra, hogy egy szűkebb tartományban tartja a forint árfolyamát. Ez többek között azért szerencsés módszer, mert így az árfolyam-politika irányítói, ha úgy látják jónak, presztízsveszteség nélkül kiengedhetik a tényleges sávból a forintot.
A piac szereplői előbb-utóbb többnyire rájönnek, hogy mekkora implicit lebegtetési sávval "dolgoznak" a jegybankban. Amennyiben a monetáris politika hiteles, úgy az esetleges kezdeti túlzott le-, illetve felértékelődésre irányuló spekulációk megszűnnek. Az időszak elején nagy lesz a volatilitás, majd feltehetően egy, a jelenleginél erősebb forintárfolyamon áll be az egyensúly -- mondja Varga.
A mostani Járai-nyilatkozat éppen a spekulációk miatt nem szerencsés. Amennyiben nyár végéig nem módosulnak jelentősen a makrováltozók és az árfolyam-politika, már a jövő év első felében spekulatív tőke fog beáramlani az országba, felértékelődésre számítva. Így azonban a jegybanknak a jelenlegi árfolyamrendszer utolsó időszakában igencsak költséges lesz annak fenntartása.
A közgazdaságtan szabályai szerint egy ilyen lépést akkor kell megtenni, amikor senki, vagy legalábbis igen kevesen számítanak rá. Ez a mostani nyilatkozat után egyértelmű: minél előbb, annál jobb. Az sem kizárt, hogy a pénzügyminiszter éppen a fenti érvet szem előtt tartva nevezett meg viszonylag távoli időpontot. Ismerve azonban a gazdasági döntések politikafüggőségét, erre kevés az esély.