A feszültségek fokozatosan csökkennek

Továbbra sem egyértelmű, hogy a minimálbér-emelésnek 2001-ben milyen következményei lesznek. Ez derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szakosztályának tegnap rendezett vitáján.
Adamecz Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, jövőre a köz-, illetve versenyszférában 16,7, illetve 10 százalékos nominális keresetemelkedéssel számolnak. Ebből az államigazgatásban dolgozók esetében 2,3, a piaci szektorban 2,7 százalékért felelős a minimálbér-emelés.
Makroszinten az intézkedés költséghatása a társadalombiztosítási járulékcsökkentéssel együtt már nem olyan jelentős, mondta Adamecz. A versenyszektorban megjelenő 55 milliárd forintos bérköltségtöbbletből 23,5 milliárdot kompenzál a kétszázalékos járulékcsökkentés. A munkaerőköltségek összesen 0,7 százalékkal növekednek majd 2001-ben.
Öt olyan terület van, amelyben 50 ezer főnél többet érint minimálbér emelkedése. A textiliparban 53 ezer, a mezőgazdaságban 59 ezer, a kereskedelemben 97 ezer ember dolgozik a legalacsonyabb bérkategóriában. A közigazgatásban és az egészségügyben 61 ezer, illetve 86 ezer foglalkoztatott érintett.
A minimálbér-emelés szükségességét több tényezővel indokolta a helyettes államtitkár. A minimálbér és az átlagbér aránya évről évre csökkent, amit a legalsó és a legfelső jövedelmi szinten élők közötti keresetkülönbség növekedése is mutat. A minimálbér csökkenése oda vezetett, hogy annak szintje ma már elmarad a létminimumtól.
Adamecz arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban jelenleg 45 százalék a minimálbér és az átlagbér aránya, nálunk jövőre fogja elérni a 41 százalékot. Az európai szociális chartában foglaltak szerint a 60 százalékos arány elérése a kívánatos.
A szociális támogatások és a minimálbér szintje közötti különbség növelése a munkába állás ösztönzése szempontjából is indokolt. A helyettes államtitkár úgy vélte, hogy a kereseti skála alján a torlódásból adódó bérfeszültségek fokozatosan fognak megszűnni.
Több szempontból is kritizálta az intézkedést Szirmai Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke. Véleménye szerint a makrogazdasági szint mutatószámai nem fejezik ki, hogy egyes területeken koncentráltan, sokkal nagyobb súllyal jelentkeznek a terhek. Összességében jó marketingfogásnak minősítette a minimálbér-emelést, amelynek kellemetlen következményeit a vállalkozók többsége könnyedén kikerülheti.