A hét tervezési-statisztikai régió között az egy főre jutó külföldi tőke értékében van a legnagyobb különbség. A legtöbb külföldi tőkebefektetés, 539 ezer forint a közép-magyarországi régió lakosaira jutott 1998-ban. A legkevesebb, 69 ezer forint pedig az észak-alföldi régióba került -- derül ki a földművelésügyi tárca háttérintézményének, a VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.-nek a tanulmányából. A hét régió az egy főre jutó jövedelem és a cégsűrűség szempontjából áll a legközelebb egymáshoz. Az egy főre jutó adóköteles jövedelmek értéke 183 ezer és 353 ezer forint között mozog. Ezer lakosra pedig régiónként legkevesebb 55, maximum 108 működő vállalkozás jut. Ebből a szempontból is a központi régió vezet, míg az észak-alföldi régióra jellemzőek a legalacsonyabb értékek.
Az észak-magyarországi régió a leghomogénebb -- mutat rá a tanulmány. Itt a legalacsonyabbak az eltérések a megyék között. Nincs számottevő különbség a régiót alkotó három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye) népsűrűségi, az egy főre jutó GDP, a külföldi tőke aránya és a cégsűrűségi mutatóiban. Ezzel szemben a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régiónál az elmúlt néhány évben jelentősen eltávolodtak a megyék fejlettségi mutatói egymástól. A nyugat-dunántúli régióban a munkanélküliségi rátát tekintve a legnagyobb a különbség. Míg Győr-Moson-Sopron megyében 4,6 százalék az arány, addig Zala megyében megközelíti a 8 százalékot.
Az Észak-Alföld megyéi között a külföldi tőke, a diplomások aránya és a jövedelmi viszonyok szempontjából óriásiak az eltérések. Míg Hajdú-Bihar megyében a lakosság 10,6 százaléka elvégzett valamilyen felsőfokú intézményt, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a lakosság mindössze 7,8 százalékának van diplomája. Hasonló különbségek tapasztalhatók a központi régiónál is. Míg egy budapesti lakosra 1998-ban átlagosan 403 ezer forint jövedelem jutott, addig egy Pest megyeire csak 263 ezer forint. Az egy főre jutó GDP 1,858 millió forint volt a fővárosban, addig Pest megyében csupán 773 ezer. Míg a budapestiek 23 százalékának van diplomája, addig a Pest megyeieknek csak 10 százaléka végzett egyetemet, főiskolát. A legkisebb különbség a jövedelemnagyság és a munkanélküliség szempontjából a dél-dunántúli régió megyéit jellemzi. A legkevesebbet, 207 ezer forintot Somogy megyei lakosai keresték, a legtöbbet, 234 ezer forintot a Tolna megyeiek. A munkanélküliségi ráta a három megyében 11,6 és 12,8 százalék között mozog. A közép-dunántúli régión belül Tolna megye jelentősen megelőzi a másik két megyét az eyg főre jutó GDP értékét tekintve. A dél-alföldi régióban pedig a legnagyobb különbségek a külföldi befektetések terén vannak -- derül ki a tanulmányból.