A WIIW szerint a csatlakozás után hirtelen emelkedésnek indul a mezőgazdasági termékek fogyasztói ára a régióban. A termeléshez szükséges föld, munkaerő, gépek és egyéb tényezők áremelkedése valamivel lassabb lesz. Az új tagállamok agrárpiacainak megerősödéséből a mezőgazdasági termelők részére árukat, szolgáltatásokat és technológiát értékesítő uniós vállalkozások profitálhatnak, illetve kihelyezhetik tőkéjüket a szektorba.
Tévedés, hogy a gépek vagy a műtrágya tekintetében elmaradás lenne az uniós árszínvonalhoz képest, és az agrártermékek árkülönbsége is tízszázalékosra csökkenhet a következő öt évben -- mondta el lapunk érdeklődésére Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója. Ám az uniós tagság mindenképpen élénkítheti a beruházási tevékenységet a szektorban, a növekvő import pedig nagyobb kivitelt generálhat. Magyarország Kiss szerint hosszú távon is fenntarthatja agrárkereskedelmi többletét az unióval szemben.
Ha az új tagokra a belépéstől kiterjedne a közös agrárpolitika hatálya, az valószínűleg együtt járna a földpiac liberalizálásával is. Bár a közvetlen jövedelemtámogatások biztosítása az új tagok gazdái részére évi 8 milliárd eurójába kerülhetne az uniónak, a közös agrárpolitika eszközei megakadályoznák, hogy a közép-európaiak egy átmeneti időszak után veszélyes versenytársakként jelentkezzenek -- írja a WIIW tanulmánya.
Az idén január 1-jétől a szóban forgó államok vámmentesen hozhatnak be gépeket az Európai Unióból, a fejlesztések akadálya a tőkehiány -- mondta Kiss. A tanulmány szerzői szerint Ausztriának e téren is adódnak üzleti lehetőségei, tekintettel arra, hogy a jelzálog-hitelezés azokban a közép-európai országokban is fejletlen, ahol a törvényi feltételek már adottak. Ennek oka az is, hogy a vidéki bankhálózat általában fejletlen.
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA) tartozó országok mezőgazdaságának alacsony versenyképességét jelzi a külkereskedelem deficites mérlege is. Magyarország a társulás egyetlen tagja, mely máig fenntartotta mezőgazdasági aktívumát az Európai Unióval szemben, 1993 óta a többi öt ország minden évben hiánnyal zárt.
A fő gondot a földpiac fejletlensége jelenti. A WIIW szerint termőföld inkább csak spekulatív céllal cserél gazdát, ha annak átminősítésére lehet számítani a közeljövőben. Ezért nem alakult ki valós földár, így a bankok sem fogadják el biztosítékként a földet a kölcsönökhöz. A földpiacok megnyitása -- amitől valamennyi CEFTA-állam tartózkodik -- segítene a reális árak kialakításában, és valamennyi földtulajdonos jól járna vele. Problémát jelentene azonban a bérlőknek; a föld árának emelkedésével együtt járna a bérleti díjak növekedése. Márpedig a földpiacok fejletlensége sok helyütt a földbérlet dominanciájához vezetett.
A tanulmány szerzői szerint a kilencvenes évek első felének válságához képest a helyzet ma már biztatóbb. A kutatók az 1998 és 2005 közötti időszakra az élelemre költött -- euróban számolt -- összegek 33 százalékos emelkedését jósolják a régióban. A leginkább Romániában (mintegy 60 százalékkal), a legkevésbé Szlovéniában (25 százalékkal) növekedhetnek az élelmiszerre fordított kiadások.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.