Fennmaradhat az agrártöbblet

A WIIW szerint a csatlakozás után hirtelen emelkedésnek indul a mezőgazdasági termékek fogyasztói ára a régióban. A termeléshez szükséges föld, munkaerő, gépek és egyéb tényezők áremelkedése valamivel lassabb lesz. Az új tagállamok agrárpiacainak megerősödéséből a mezőgazdasági termelők részére árukat, szolgáltatásokat és technológiát értékesítő uniós vállalkozások profitálhatnak, illetve kihelyezhetik tőkéjüket a szektorba.
Tévedés, hogy a gépek vagy a műtrágya tekintetében elmaradás lenne az uniós árszínvonalhoz képest, és az agrártermékek árkülönbsége is tízszázalékosra csökkenhet a következő öt évben -- mondta el lapunk érdeklődésére Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója. Ám az uniós tagság mindenképpen élénkítheti a beruházási tevékenységet a szektorban, a növekvő import pedig nagyobb kivitelt generálhat. Magyarország Kiss szerint hosszú távon is fenntarthatja agrárkereskedelmi többletét az unióval szemben.

Ha az új tagokra a belépéstől kiterjedne a közös agrárpolitika hatálya, az valószínűleg együtt járna a földpiac liberalizálásával is. Bár a közvetlen jövedelemtámogatások biztosítása az új tagok gazdái részére évi 8 milliárd eurójába kerülhetne az uniónak, a közös agrárpolitika eszközei megakadályoznák, hogy a közép-európaiak egy átmeneti időszak után veszélyes versenytársakként jelentkezzenek -- írja a WIIW tanulmánya.
Az idén január 1-jétől a szóban forgó államok vámmentesen hozhatnak be gépeket az Európai Unióból, a fejlesztések akadálya a tőkehiány -- mondta Kiss. A tanulmány szerzői szerint Ausztriának e téren is adódnak üzleti lehetőségei, tekintettel arra, hogy a jelzálog-hitelezés azokban a közép-európai országokban is fejletlen, ahol a törvényi feltételek már adottak. Ennek oka az is, hogy a vidéki bankhálózat általában fejletlen.
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA) tartozó országok mezőgazdaságának alacsony versenyképességét jelzi a külkereskedelem deficites mérlege is. Magyarország a társulás egyetlen tagja, mely máig fenntartotta mezőgazdasági aktívumát az Európai Unióval szemben, 1993 óta a többi öt ország minden évben hiánnyal zárt.
A fő gondot a földpiac fejletlensége jelenti. A WIIW szerint termőföld inkább csak spekulatív céllal cserél gazdát, ha annak átminősítésére lehet számítani a közeljövőben. Ezért nem alakult ki valós földár, így a bankok sem fogadják el biztosítékként a földet a kölcsönökhöz. A földpiacok megnyitása -- amitől valamennyi CEFTA-állam tartózkodik -- segítene a reális árak kialakításában, és valamennyi földtulajdonos jól járna vele. Problémát jelentene azonban a bérlőknek; a föld árának emelkedésével együtt járna a bérleti díjak növekedése. Márpedig a földpiacok fejletlensége sok helyütt a földbérlet dominanciájához vezetett.
A tanulmány szerzői szerint a kilencvenes évek első felének válságához képest a helyzet ma már biztatóbb. A kutatók az 1998 és 2005 közötti időszakra az élelemre költött -- euróban számolt -- összegek 33 százalékos emelkedését jósolják a régióban. A leginkább Romániában (mintegy 60 százalékkal), a legkevésbé Szlovéniában (25 százalékkal) növekedhetnek az élelmiszerre fordított kiadások.