Izrael egy városba akarja letelepíteni a teljes gázai lakosságot – megkezdődhet a hatvannapos tűzszünet is
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIzrael Katz védelmi miniszter hétfőn először vázolta fel részletesen, milyen jövőt szánna Izrael a háború után a Gázai övezetnek. Kijelentette: utasította a hadsereget, hogy készítse elő egy „humanitárius város” létrehozását Rafah romjai között, amely a tervek szerint akár a teljes gázai lakosságot is be tudná fogadni.
A területre belépők szigorú biztonsági ellenőrzésen esnének át, és a Haaretz szerint nem hagyhatnák el a zónát.
Az izraeli hadsereg biztosítaná a külső biztonságot, de nem nyújtana humanitárius segítséget, és nem venne részt a terület igazgatásában.
Ehhez nemzetközi partnereket – például Egyiptomot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket vagy az Egyesült Államokat – keresnek, bár ezek a szereplők jelezték: csak akkor vesznek részt a Gáza utáni rendezésben, ha a Palesztin Hatóság is szerepet kap. Izrael viszont továbbra is elutasítja a PA szerepvállalását.
60 napos tűzszünet jöhet – de még jó sok a megválaszolatlan kérdés
Katz szerint a felek gyakorlatilag már megegyeztek egy 60 napos tűzszünetben, amely során a Hamász 10 élő túszt és több elhunyt izraeli foglyot adna vissza, ezzel a jelenlegi túszlétszám 50-ről körülbelül 25-re csökkenne. Cserébe az izraeli hadsereg kivonulna a 75 százalékban már elfoglalt területek nagy részéről, megtartva azonban egy új biztonsági peremet. A még függőben lévő kérdések közé tartozik:
- Mi lesz a háború hivatalos lezárásának feltétele?
- Folytathatja-e működését a Gáza Humanitárius Alapítvány?
- Hol húzódik majd az új izraeli biztonsági zóna?
Izrael minden bizonnyal megtartaná az ellenőrzést a Philadelphi-folyosó felett, de még nem döntött a nemrég kialakított Morag-folyosó sorsáról, amely elválasztja Rafahot és Khan Juniszt – írja a The Jerusalem Post.
Az újonnan kialakítandó humanitárius zóna – legalább 600 ezer ember számára – a tervek szerint Hamász-mentes terület lenne. A belépők fegyvervizsgálaton esnek át, és ha bejutnak, Izrael nem tekintené őket biztonsági fenyegetésnek, cserébe ott lennének biztonságban az izraeli támadásoktól is.
A cél hosszú távon az, hogy elszigeteljék a Hamászt a civil lakosságtól,
és ezzel fokozatosan meggyengítsék a szervezet politikai és társadalmi befolyását. Katz egy fontos hangsúlyeltolódást is tett: elismerte, hogy ha az izraeli hadsereg tovább próbálná elfoglalni a Gázai övezet hátralévő 25 százalékát, az veszélyeztetné a megmaradt izraeli túszokat. Ez a hozzáállás összhangban van az IDF vezérkari főnöke, Eyal Zamir új álláspontjával, amely szerint a háború erőltetése nem feltétlenül segíti elő a túszok kiszabadítását.
