BRICS: a gazdag államok fizessék az éghajlatvédelmi intézkedéseket a szegényebb országokban
A globális felmelegedés közös kihívásairól tárgyaltak a feltörekvő országokat tömörítő BRICS-csoport riói csúcstalálkozójának zárónapján, hétfőn a résztvevők, és felszólították a gazdag országokat, hogy finanszírozzák az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését a szegényebb államokban.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök – aki novemberben házigazdája lesz az ENSZ klímacsúcsának – hétfői nyitóbeszédében élesen bírálta az éghajlatváltozás veszélyességének tagadását. Lula beszédében a klímaváltozásért legfőképpen felelős fosszilis tüzelőanyagokról környezetbarát energiaforrásokra történő globális átállásra szólított fel.
A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Indonézia, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek) vezetőinek vasárnap kiadott közös nyilatkozata szerint ugyanakkor a kőolaj továbbra is fontos szerepet játszik a világon az energiaellátásban, különösen a fejlődő gazdaságok esetében.
Olyan korszakban élünk, amelyet sok ellentmondás jellemez világszerte. A fontos az, hogy hajlandóak vagyunk ezeket az ellentmondásokat kezelni
– mondta újságíróknak Marina Silva brazil környezetvédelmi miniszter a csúcstalálkozó alkalmából, amikor az Amazonas esőerdő partjainál tervezett olajkitermelésről kérdezték. Közös nyilatkozatukban a BRICS-vezetők hangsúlyozták: az éghajlatvédelmi finanszírozás biztosítása a fejlett országok felelőssége, nem a fejlődő országoké.
A dokumentumban ugyanakkor említést tettek egy olyan alap támogatásáról is, amelyet Brazília javasolt a veszélyeztetett erdők védelmére, s amely lehetővé tenné a fejlődő országoknak, hogy a párizsi egyezmény által a gazdagabb országokra előírt kötelező vállalásokon túl is hozzájáruljanak az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
Kína és az Egyesült Arab Emírségek már korábban jelezte, hogy készek befektetni ebbe az alapba.
A BRICS-csoport vezetői emellett a nyilatkozatban élesen bírálták az olyan intézkedéseket, mint a szén-dioxid-kibocsátási vámok és az erdőirtás elleni törvények, amelyeket Európai Unió a közelmúltban fogadott el, mivel szerintük ezek „diszkriminatív protekcionista intézkedések”, amelyeket környezetvédelmi aggodalmak ürügyén vezetnek be.
