A parlament a múlt héten kezdte meg a munka törvénykönyve módosításának általános vitáját, amelyet -- a miniszteri expozé és a bizottsági szónokok meghallgatása után -- a T. Ház februárban folytat. Így a szociális partnereknek csaknem két hónap áll rendelkezésükre, hogy a még vitatott pontokon egységes álláspontot alakítsanak ki. A szociális partnerek szakértői a tervek szerint még a héten ismét egyeztetnek.
A tárgyalások előző fordulóiban sikerült megegyezésre jutni több kérdésben. Megállapodás született abban, hogy a munkaszerződésben a jövőben pontosan meg kell határozni a munkavégzés helyét. De konszenzus alakult ki az átirányítás, a kiküldetés, a csoportos létszámleépítés, illetve a munkaerő-kölcsönzés kérdéseiben is.
A kormány javaslatához képest a szociális partnerek között jelenleg a legnagyobb vita a munkarend egyes kérdéseiről várható. Míg a munkaadók arra törekszenek, hogy a cégek jobban tudjanak alkalmazkodni a piachoz, addig a szakszervezetek a munkavállalók érdekében minél több kérdést törvényben szeretnének szabályozni.
Eltérnek a vélemények a munkaidőkeretről: a munkaadók a négy-, illetve hathavi keret bevezetésével értenek egyet, a munkavállalók szerint pedig a kéthavi, kollektív szerződés esetén pedig a négyhavi keret lenne elfogadható. A rendkívüli munkavégzés idejének meghatározásában is eltérnek a vélemények. Míg a szakszervezetek kevesebb, addig a munkaadók több órát szeretnének törvénybe iktatni. Ez utóbbi esetben a szakszervezetek szerint legfeljebb 200 óra lehet évenként a rendkívüli munkavégzés ideje, míg ahol van kollektív szerződés, ott ez 300 óra is lehet. A munkaadók 300, illetve 400 órát tartanának elfogadhatónak. A vitás pontok egyike az is, hogy a munkaidő-beosztás megváltoztatását mennyi idővel korábban kell közölni a dolgozóval. Itt a munkaadók ragaszkodnak a 24 órához, míg a dolgozók szerint 72 órában kellene meghatározni.
A szakszervezetek készek arra, hogy bizonyos pontokban engedjenek a munkaadók kérésének, ám ezért kompenzációt várnak. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket már megküldték a munkaadói oldalnak. Eszerint -- az európai tendenciának megfelelően -- cél a munkaidő csökkentése változatlan bérek mellett. Javaslatuk: 2003-ra heti átlagban 37 órára kellene csökkenteni a törvényi munkaidőt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2001-től évenként 1-1 órával csökkenne a munkaidő; 2002-től pedig egy nappal -- december 31-ével -- meg kellene emelni a munkaszüneti napok számát. A kompenzációs csomag javaslatokat tartalmaz -- egyebek mellett -- az alapbér emelésére, a kollektív szerződések elterjesztésére, valamint a munkaügyi ellenőrzés megerősítésére is.
Mint Rolek Ferenc, a munkavállalói oldal szakértői csoportjának vezetője mondta, megkapták ugyan ezeket a javaslatokat, ám nem értik ennek célját. Az Mtk. módosítására tett kormányjavaslat ugyanis kiegyensúlyozott anyag, nem tartalmaz előnyöket a munkaadók számára. Így nincs is mit kompenzálni.