Romló árumérleg, javuló szolgáltatások

A végleges adatok szerint októberben 53 millió eurós hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Ez kissé meghaladja a hónap elején közölt előzetes deficitet. A 14 milliós különbözetért az árumérleg, az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások és a viszonzatlan átutalások terén bekövetkezett változások okolhatók.
A pontosabb adatok nem módosítják a fizetési mérleg összképét. A viszonylag alacsony októberi folyó hiány ugyan mintegy 2 millió euróval magasabb, mint tavaly ilyenkor, de ez nem mondható jelentős változásnak.
A fő jellemzők továbbra is a magas export- és importdinamika mellett romló árumérleg, az igen kedvező idegenforgalmi és szolgáltatási adatok, valamint a nem adóssággeneráló finanszírozás alacsony aránya. Az 1,039 milliárd dollárnyi folyó fizetési mérlegdeficitből csupán 493 milliót fedez a közvetlen külföldi tőke- és a portfólióbeáramlás. Ennek oka elsősorban a portfólióbefektetések rossz szereplése. Az idén eddig 564 millió euró portfóliótőke hagyta el az országot, miközben tavaly ugyanezen időszak alatt 883 millió nettó beáramlást regisztrált a Magyar Nemzeti Bank.
Miközben a devizában fennálló bruttó adósságállomány folyamatosan növekszik, addig a nettó adósság csökkenést mutat. Ennek oka az, hogy az ország követelései gyorsabban növekednek, mint tartozásai. Az MNB és a kormányzati szektor bruttó devizaadóssága az év eleje óta a 13--13,8 milliárd euró közötti sávban ingadozott. Ennek az ingadozásnak az elsődleges oka a keresztárfolyamok -- elsősorban a dollár és az euró -- változásai.
A magánszektor bruttó devizaadósságának alakulása egyértelműbb trendet követ. December óta összesen 2,5 milliárd euróval -- 11,1 milliárdról 13,6 milliárdra -- nőtt az állomány. Éppen ezért a magánszektor nettó devizaadóssága is növekszik. A növekedés oka az, hogy a hazai vállalatok gyakorlatilag előnyösebben juthatnak hozzá deviza-, mint forinthitelhez. Ez a forint stabil reálfelértékelődéséből következik -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője. Ráadásul a vállalatok egy árfolyamsáv-szélesítés esetén bekövetkező nagyobb felértékelődéskor még jobban járnának. Elképzelhető, hogy a növekvő eladósodás éppen ezen spekuláció jegyében zajlik.
A kormányzati szektorban a követelések növekedése odavezetett, hogy őszre a kormányzat nettó devizaadóssága a negatív tartományba fordult. Az adósságállomány alakulásának megítéléséhez figyelembe kell venni a külföldiek forintban vásárolt kötvényeit is, a folyamatok azonban ezzel együtt is megnyugtatóan alakulnak -- mondja Forián.