Kiderült az igazság a Balaton vízszintjéről, megszólalt a minisztérium: itt a hivatalos válasz a tó kiszáradásának hírére – ez nem játék
„A Balaton sekély tó, mely jelentősen ki van téve az időjárási tényezőknek” – közölte a Világgazdasággal az Energiaügyi Minisztérium a tó vízállásával kapcsolatban.
Október elején járták be a sajtót az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai, miszerint két hét leforgása alatt 5 centiméterrel csökkent a Balaton vízszintje. A minisztérium már akkor azt kommunikálta, hogy „pánikra nincsen ok”, miközben olyan felvételek készültek, hogy már sétálni lehet a tó medrében.
Az iszapkotrás „csak” a Balaton vízminőségét javítja
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a nyári szezon után közölte, hogy a tó állapotát javító munkálatok kezdődnek el. A kormány arról döntött, hogy az üledéket eltávolítják a Balatonból, és a jövőben ezt a munkát rendszeresen elvégzik.
A miniszter később be is számolt arról, hogy menetrend szerint elindultak „az utóbbi öt év legátfogóbb kotrási” munkái a Balatonon. Azonban a víz állását ezek a munkálatok nem befolyásolják.
„Az október elsején indult kotrás nem befolyásolja a tó vízállását, célja a tó vízminőségének hosszú távú javítása,
melyre a kormány 1,5 milliárd forintot biztosít. A munkálatok várhatóan még az őszi időszakban befejeződnek” – reagál lapunknak az energiaügyi minisztérium.
A kotrási program elsődleges célja az iszapcsapdák és egyes öblök kitisztítása. A miniszter korábban reményét fejezte ki, hogy a kotrással megelőzhetők azok az ökológiai jelenségek és esetleges veszélyek, melyek az algásodás vagy az árvaszúnyog-invázió kapcsán már érezhetők voltak.
Navracsics Tibor azt is kijelentette: ha meg tudják fogni a negatív folyamatokat a cselekvési tervvel, akkor a Balaton megmarad fenntartható jó minőségű ökológiai térségnek.
Korábban 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben volt vízminőségvédelmi kotrás a tóban mintegy négymilliárd forintért.
Felelőtlenség pánikot kelteni
Az Energiaügyi Minisztérium lapunknak arról is beszámolt, hogy az aszályos években – a kevés csapadék és a nyári jelentős párolgás miatt – a vízszint jelentősen lecsökkenhet a nyári hónapok végére, majd a tavaszig tartó feltöltődési időszakban ismét megemelkedik. Hangsúlyozták, hogy ez a tó természetes körforgása.
Ezt megerősítve Pali Róbert, a Balaton Szövetség a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy be kellene fejezni a pánikkeltést.
Ez nem egy rendkívüli helyzet. Fontos lenne, hogy a társadalom értené, hogy ez egy természet által visszatérő jelenség
– fogalmazott a szövetség elnöke.
Hozzátette: hiteles, gyors információkra lenne szükség – a Balaton esetében szinte minden adat rendelkezésre áll, hiszen az egyik legjobban kutatott tóról van szó –, és mellőzni kellene a megalapozatlan negatív szenzációkeltést. Hangsúlyozta, hogy a száraz, csapadékmentes időszakban számítani kell a vízszint csökkenésére.
Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója szerint a negatív hírek gyorsan átírhatják a Balatonról kialakult képet. A potenciális látogatóknak az őszi tó környéke élménytelen hellyé válhat, a foglalások száma időlegesen csökkenhet.
Az összehasonlítható példák közül kiemelte az olaszországi Garda-tó és a Victoria-vízesés térsége, ahol a vízszintingadozás közvetlenül érintette a turizmust, mégis sikerült megőrizni a térség márkaértékét célzott kommunikációval és újrapozicionálással.
A balatoni helyzethez leginkább az olaszországi Garda-tó helyzete hasonlítható.
2023-ban a szokásosnál alacsonyabb vízállást tapasztaltak, ami kezdetben elbizonytalanította a látogatókat. A helyi turisztikai hivatal gyorsan reagált: a válságot nem tagadták, hanem a tó új arcát bemutató kampányt indítottak.
Éskovács szerint tó állapota a magyar nyilvánosság egyik legérzelmesebb témája, ezért a Balaton kérdése túlmutat a régiós turizmuson, inkább az országimázs szintjén is érzékelhető hatása van.
Nincs vészforgatókönyv a Balaton megmentésére
A tó természetes vízpótlása elsődlegesen csapadékból, illetve a Zala folyóból származik, mesterséges pótlásra egyelőre nincs terv. A Balaton Szövetség elnöke elmondta, hogy
a Rába, a Mura és a Dráva folyókból lehetne mesterségesen pótolni a tó vizét, de ez a koncepció megosztja a szakértőket, mivel ennek következtében a Balaton ökológiai egyensúlya megbomolhatna.
Pali Róbert szerint az éghajlatváltozás érezhető a Balaton állapotán: egy nap alatt egy centiméter vízszintcsökkenés volt megfigyelhető a Balatonál, amely megközelítőleg hatmillió köbméter víz elpárolgását jelenti. Hozzátette, a vízügy azonban mindent megtesz, hogy a befolyó vizekkel pótolva legyen víz mennyisége.
A Világgazdaság a minisztériumtól megkérdezte, hogy milyen tervei vannak azzal kapcsolatban, hogy megakadályozzák a Balaton esetleges kiszáradását.
Az Energiaügyi Minisztérium közölte, hogy a kormány kiemelt célja az ország természeti értékeinek, különösen vízkészleteinek megőrzése. Ennek érdekében a Balaton szabályozási vízszintje 110 centiméterről 120 centiméterre emelkedett, ami lehetővé teszi, hogy a tómeder több vizet tároljon a csapadékhiányos időszakokban.
A vízszint rugalmasabb szabályozását segíti az újjáépített siófoki zsilip, amely a megengedett szintet meghaladó vízállás esetén gyorsabb beavatkozást biztosít a parti települések védelmében. A minisztérium közlése szerint 2024 áprilisa óta nem történt vízeresztés a Balatonból.
A jelenleginél alacsonyabb vízszint az elmúlt 25 évben mindössze hét alkalommal fordult elő, a legalacsonyabb, 23 centiméteres vízállást pedig 2003. október 4-én mérték.
Ajánlott videók
Lázár János a törvény erejével megy neki a Strabagnak: végleg elzárja az állami pénzcsapokat az osztrák cég elől
