Kiszámolták, mennyi pénzt kell elkölteni ahhoz, hogy megálljon a felmelegedés a földön: mindenki kapaszkodjon meg
A Wood Mackenzie globális kutató- és elemzőcég friss, energiaátmenetről szóló jelentése szerint a globális energiaigény elérhetetlenné teszi, hogy a világ 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást – írja az Origo. A körülmények már nem a párizsi egyezmény 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésről szólnak, mivel a globális átlagos felmelegedés a 2,6 Celsius-fokos határ felé tart. Ezt ugyan még mindig jelentősen, 0,6 Celsius-fokkal lehetne mérsékelni 2060-ig – ez kimondva nem tűnik soknak, de óriási ökológiai és klimatológiai jelentősége van –, ehhez azonban felfoghatatlan mennyiségű pénz kellene energetikai beruházásokra.

Feneketlen pénznyelővé kellene tenni az energetikai beruházásokat
A helyzet nem jó, bár egy másik klímavédelmi vonatkozásban nem is reménytelen. A globális energiaigény miatt ugyanakkor a pénz a kulcsszereplő. A Wood Mackenzie számításai szerint a globális felmelegedés 2 Celsius-fokon való megállítása
4,3 ezermilliárd dollár energetikai célú beruházást igényelne – évente, 2025-től 2060-ig, azaz 35 év alatt nagyjából 150 ezer milliárd dollár elköltését.
Viszonyításként: a globális GDP 2024-ben 111 ezermilliárd dollár volt.
Arányokkal kifejezve ugyanez a bődületes összeg: az elemzők következtetése szerint az energiaszektor beruházásainak
- a globális GDP jelenlegi 2,5 százalékáról a következő évtizedben
- 3,5 százalékra kellene növekedniük ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos mértéket tartani lehessen.
Ezek semmiképp nem tekinthetők jó hírnek, különösen azért nem – írja az Origo –, mert igen kevés ország halad megfelelő tempóban ahhoz, hogy legalább a 2030-as kibocsátási célokat elérje, s nincs köztük egyetlen G7-es állam sem.
Eközben a mesterséges intelligencia, valamint az adatközpontok támasztotta energiaigény külön szempontként jelenik meg akkor, amikor a globális energiatérképet kell felrajzolni, melyben Kína és az EU lesznek a globális klímavédelem élenjárói, míg az Egyesült Államok lemarad.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.


