BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiszámolták, mennyi pénzt kell elkölteni ahhoz, hogy megálljon a felmelegedés a földön: mindenki kapaszkodjon meg

Lehetetlen elérni 2050-ig a globálisan nettó nulla kibocsátást, akkora és egyben növekvő az emberiség energiaigénye, hogy ez képtelenségnek látszik. Ezt a borús következtetést az energetikai elemzéseket is készítő tekintélyes Wood Mackenzie tanácsadó cég friss jelentéséből lehet megállapítani. A globális felmelegedést meg lehetne fogni 2 Celsius-foknál, ehhez azonban 2060-ig felfoghatatlan összegeket kellene költeni energetikai beruházásokra.

A Wood Mackenzie globális kutató- és elemzőcég friss, energiaátmenetről szóló jelentése szerint a globális energiaigény elérhetetlenné teszi, hogy a világ 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást – írja az Origo. A körülmények már nem a párizsi egyezmény 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésről szólnak, mivel a globális átlagos felmelegedés a 2,6 Celsius-fokos határ felé tart. Ezt ugyan még mindig jelentősen, 0,6 Celsius-fokkal lehetne mérsékelni 2060-ig – ez kimondva nem tűnik soknak, de óriási ökológiai és klimatológiai jelentősége van –, ehhez azonban felfoghatatlan mennyiségű pénz kellene energetikai beruházásokra.

napelem megújuló energia napenergia naperőmű, energetika
Hatalmas összegű energetikai beruházások kellenének 2060-ig, hogy 2 Celsius-foknál megállítható legyen a felmelegedés / Fotó: Shutterstock

Feneketlen pénznyelővé kellene tenni az energetikai beruházásokat

A helyzet nem jó, bár egy másik klímavédelmi vonatkozásban nem is reménytelen. A globális energiaigény miatt ugyanakkor a pénz a kulcsszereplő. A Wood Mackenzie számításai szerint a globális felmelegedés 2 Celsius-fokon való megállítása 

4,3 ezermilliárd dollár energetikai célú beruházást igényelne – évente, 2025-től 2060-ig, azaz 35 év alatt nagyjából 150 ezer milliárd dollár elköltését. 

Viszonyításként: a globális GDP 2024-ben 111 ezermilliárd dollár volt.

Arányokkal kifejezve ugyanez a bődületes összeg: az elemzők következtetése szerint az energiaszektor beruházásainak 

  • a globális GDP jelenlegi 2,5 százalékáról a következő évtizedben
  • 3,5 százalékra kellene növekedniük ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos mértéket tartani lehessen.

Ezek semmiképp nem tekinthetők jó hírnek, különösen azért nem – írja az Origo –, mert igen kevés ország halad megfelelő tempóban ahhoz, hogy legalább a 2030-as kibocsátási célokat elérje, s nincs köztük egyetlen G7-es állam sem. 

Eközben a mesterséges intelligencia, valamint az adatközpontok támasztotta energiaigény külön szempontként jelenik meg akkor, amikor a globális energiatérképet kell felrajzolni, melyben Kína és az EU lesznek a globális klímavédelem élenjárói, míg az Egyesült Államok lemarad.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.