Vérszegény japán fellendülés

Éves rátára átszámítva még mindig csak 1 százalék körüli volt a gazdasági növekedés a július--szeptemberi időszakban, annak ellenére, hogy a szigetországban évek óta szinte egymást érik a fiskális élénkítőprogramok. Az adat szerint a tavalyi második félévi -- utóbb "technikainak" minősített -- recesszió után csak átmenetileg tért magához a japán gazdaság.
Az idei első hónapokra kimutatott fellendülés mutatóit a nemrég végrehajtott statisztikai-módszertani korrekciók miatt utóbb lefelé kellett korigálni. A módosítások nyomán a második negyedévi GDP például mindössze 0,2 százalékkal haladta meg az első három hónapban kimutatottat, szemben az eredetileg számított 1 százalékkal. (Ez éves szinten 4,2 százalékos helyett 0,9 százalékos növekedést jelent.) A vigasztalan képpel kapcsolatban elemzők arra is rámutatnak, hogy az év eleji fellendülés lényegében a tavaly novemberi pótköltségvetésre, pontosabban az annak részeként elfogadott kiadási mamutprogramra vezethető vissza.
Az idei harmadik negyedéves GDP egyes összetevői közül egyedül a vállalati beruházások mutattak kedvező változást, amelyek 7,8 százalékkal növekedtek. Az állami beruházások viszont 10,7 százalékkal estek, a GDP közel kétharmadát képviselő magánfogyasztás pedig lényegében stagnált.
További kedvezőtlen irányzatot jelez, hogy az év elején még gyorsan emelkedő export is kifulladt a harmadik negyedévre. A kivitel kilátásai szempontjából ráadásul nem sok jót ígér a főbb piacokon -- az Egyesült Államokban, Európában és a környező ázsiai térségben -- érezhető lassulás. Mindezt egybevetve jövőre újabb visszaesést jósolnak Japánnak a Reuters által megszólaltatott elemzők.
A harmadik negyedéves GDP-adat közzétételét kommentálva Mijazava Kiicsi pénzügyminiszter is csak a vállalati beruházásokat tudta biztató körülményként megjelölni. A japán gazdaságtervezési ügynökség vezetője, Szakaija Taicsi ehhez annyit tudott hozzátenni, hogy a decemberben kifizetendő éves prémiumok várhatóan élénkítik a fogyasztási kedvet. Kommentátorok szerint azonban tényleges hatása inkább csak a minap elfogadott 3900 milliárd jenes (mintegy 35 milliárd dolláros) pótlólagos kiadással járó pótköltségvetésnek lehet, annak is csak időlegesen.