Devizahiteles perek: Orbán Viktor fontos kérést fogalmazott meg a parlamentben – változhat a jelzálogrendszer
A parlament hétfői ülésén ismét napirendre került a devizahitelezés ügye. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője az Európai Unió Bíróságának (EUB) legutóbbi ítéletére hivatkozva azt mondta: „új helyzet alakult ki”, amely szerint az adósoknak vissza kellene kapniuk minden indokolatlanul elvont, a tőkeösszegen felüli befizetést. Az azonnali kérdésre Orbán Viktor válaszolt.
Az ellenzéki politikus szerint a jogi helyzet képlékeny, ezért a kormánynak nem szabadna visszafordíthatatlan lépéseket tennie, például a kilakoltatások folytatásával. Arra kérdezett rá: hajlandó-e a kabinet a szokásos november 15. helyett már most életbe léptetni a kilakoltatási moratóriumot.
Devizahiteles perek: Orbán Viktor fontos kérést fogalmazott meg
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kijelentette, nem lát okot a moratórium előrehozására, mivel szerinte a jelenlegi helyzet „pontosan olyan, mint tavaly vagy tavalyelőtt”. Emlékeztetett: a devizahitel-probléma több mint ötszázezer családot érintett,
de mára mintegy hatezer ügy maradt folyamatban, amelyek bírósági szakaszban vannak.
Hangsúlyozta, hogy a kormány korábbi intézkedéseivel „lényegében felszámolta a devizahitelválságot”
- végtörlesztéssel,
- árfolyamgáttal,
- forintosítással,
- új forint alapú hitelekkel
- és eszközkezelő létrehozásával.
A fennmaradó esetekben bírói döntéseknek kell igazságot szolgáltatni, nem pedig új törvényeknek. Ennek kapcsán azt kérte, hogy a hatezer bonyolult, bíróság előtt lévő ügyben fogadják el a bírósági ítéleteket, ne törvényalkotással, hanem egyedi bírói ítéletekkel szolgáltassanak igazságot azoknak, akik ezt megérdemlik.
Z. Kárpát Dániel azt is felvetette, hogy a kilakoltatott családokkal szemben ne folytassák a követeléskezelők a behajtást, hanem a fennmaradó tartozásokat engedjék el. Orbán Viktor viszonválaszában emlékeztetett: a kormány korábban már megvizsgálta az úgynevezett „elsétálás joga” bevezetésének lehetőségét, amely lehetővé tenné, hogy az adós a fedezet átadásával megszabaduljon a további tartozástól.
Ezt azonban akkor elvetették, mert szerintük a jelzáloghitelezési rendszer összeomlásához vezetett volna. A miniszterelnök ugyanakkor jelezte, nyitott arra, hogy újra megvizsgálják a kérdést, amennyiben az nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását.
Vizsgáljuk meg, hogy így van-e még!
A miniszterelnök nem javasol olyan intézkedést, amely a jelzálog-intézményrendszert összetöri. De közölte, ha a jelzálogrendszer megmarad, szívesen támogat olyan típusú intézkedéseket, amelyet a képviselő javasolt.
A vita azt mutatja, hogy bár a devizahitel-probléma legnagyobb része lezárult, a megmaradt ügyek és a kilakoltatások kezelése továbbra is napirenden szerepel.
Sorsdöntő ítéletet hozott a bíróság a devizahitelről
A közelmúltban számoltunk be arról, hogy több mint egy évtized után először hozott másodfokon a devizahiteles javára ítéletet egy magyar bíróság, az Európai Unió Bíróságának (EUB) áprilisi döntésére hivatkozva. A Debreceni Törvényszék kimondta: a bank nem megfelelően tájékoztatta ügyfeleit az árfolyamkockázatról, így a szerződés érvénytelen.
A Hajdú-Bihar vármegyei döntés fordulatot hozhat a devizahitelesek számára: a Debreceni Törvényszék másodfokon a kölcsönfelvevő javára ítélt az Argenta Faktor Zrt.-vel szemben, hivatkozva az EUB C-51/17. számú ítéletére. A nyertes devizahiteles képviseletét ellátó ügyvéd kiemelte, hogy az eredeti, 2005-ben kötött svájcifrank-alapú gépjárműlízing-szerződés érvénytelen volt, mivel a bank nem adta át a hosszú távú árfolyamkockázatokra vonatkozó megfelelő tájékoztatást.
