Most már tömegesen kellene bírságot kiszabniuk a földhivataloknak azokra, akik nem vagy csak késve regisztráltatták termőföldhasználatukat -- tudta meg lapunk. A bírságok kiszabása néhány esetben már megkezdődött, de a hivatalok zömmel még kivárnak. Ingatlan-nyilvántartási összehasonlításokkal és úgynevezett határszemlékkel egyelőre arról győződnek meg, ténylegesen kik mulasztották el kötelezettségüket.
A regisztrációt a földtörvény, illetve a végrehajtásról intézkedő kormányrendelet írta elő 2000. március 31-ig. Az elsődleges cél az úgynevezett zsebszerződések kiszűrése volt. A márciusi dátum a korábban létesített földhasználati szerződésekre vonatkozott, míg az újakat tavaly óta a megkötéstől számított 30 napon belül folyamatosan kell bejelenteni a földhivatalokhoz.
Minden, egy hektár feletti használatot regisztráltatni kell, ideértve a szóbeli megállapodásokat is.
A tavaly március 31-ei határidőig az ország 7,8 millió hektáros termőterületének 60, december végéig pedig 75 százalékát vetették nyilvántartásba a használók -- közölte Kovács Zoltán, az FVM helyettes államtitkára. Ez 4,7 millió, illetve 5,8 millió hektárt takar. A sematikus számítások szerint tehát 3,1 millió hektárt egyáltalán nem, vagy csak késve regisztráltatták a termelők. Nem kellett azonban nyilvántartásba vetetni a parlagterületeket és az egy hektárnál kisebb parcellákat. Ezt figyelembe véve is valószínű azonban, hogy közel egymillió hektárnyi termőföld regisztrációját elmulasztották a gazdák -- közölte Kovács.
Az eredeti szabályozás úgy rendelkezett, hogy a földhivataloknak családi földhasználatnál a földek aranykorona-értékének (ak) ezerszeresét, egyéb jogcímek esetén kétezerszeresét kell bírságként kiszabniuk. Ez egy átlagos, 20 ak-s terület esetében hektáronként 20-40 ezer forintos bírságot jelent. Tavaly ugyanakkor a kormány az FVM kezdeményezésére egyfajta könnyítésként differenciálta a kiszabható bírságot. Mértékét a teljes összeg 20-50 százalékára (de minimum 1500 forintra) mérsékelte, ha a földhasználók mulasztásukat a március végi határidő után 30--90 napon belül önként pótolták. Ismét a legmagasabb bírságot kell azonban kiróniuk a hivataloknak, ha a bejelentők a később kiküldött hiánypótlási felhívásoknak nem tesznek eleget.
Az utóbbi hónapokban ugyanakkor általános tapasztalat volt, hogy a földhasználók nem válaszoltak a felszólításokra -- tudtuk meg földhivatali szakértőktől. A hivatalok egyébként tavaly szeptember 30-ig dolgozták fel a március végéig, illetve az az után beérkezett regisztrációs lapokat. A hiánypótlási felhívások időszaka szeptembertől következett. Mivel a felszólítási határidők mára lejártak, most a bírságok lennének soron.
A bírság a legminimálisabb, 1500 forintos hektáronkénti összeggel számolva is 1,5-2 milliárd forintos lenne, de ma ennél többet valószónűsít az FVM is. Kovács azonban elmondta: elképzelhető, hogy a tárca (illetve a földhivatalok) méltányosságot tanúsítanak majd azokban az esetekben, amikor a földhasználók nem szándékosan, hanem tájékozatlanságból (például idős koruk miatt) mulasztottak. Valószínű, hogy a méltányosság érdekében az FVM rendeletmódosítást kezdeményez a kormánynál. A mai szabályozás ugyanis a bírságok kiszabásánál nem nyújt mérlegelési lehetőséget a földhivataloknak -- közölte a helyettes államtitkár.
A regisztrált szerződések áttanulmányozása után a hivatalok csaknem 3000 jogszerűtlennek ítélt megállapodást továbbítottak az ügyészségekre. Kovács szerint valamennyi ügy zsebszerződésre utaló esetet takar. A megállapodások többnyire burkolt adásvételt, elővásárlási jogot vagy kifogásolható bérleti határidőket tartalmaznak. Általában felvetődik a gyanú, hogy mögöttük egy másik szerződés is áll, amelyet azonban nem nyújtottak be. Feltételezhető, hogy e háttér-megállapodásokban a külföldiek további garanciákat kérnek a későbbi tulajdonszerzéshez a strómanok közreműködésével lebonyolított ügyletekben -- mondta Kovács.
Mint ismert, a hatályos földtörvény a külföldiek földvásárlását nem teszi lehetővé. Az ügyészségek tehát a bíróságokon pereket kezdeményezhetnének a (zseb)szerződések megsemmisítésére. Nem hivatalos információink szerint azonban az ügyészségek kapacitásgondok miatt vonakodva foglalkoznak a földhasználati megállapodásokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.