BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Háromezer zsebszerződés az ügyészségeken

Csaknem háromezer zsebszerződésgyanús ügyet továbbítottak eddig a földhivatalok az ügyészségekhez a tavaly bevezetett földhasználati regisztráció kapcsán. Ugyanakkor óvatos számítások szerint is legalább egymillió hektárt nem, illetve késve jelentettek be a használók, ezért a hivataloknak mostantól több milliárd forintos bírságot kellene kiszabniuk. Elképzelhető azonban, hogy az FVM egy rendeletmódosítással méltányolja majd, ha valaki nem szándékosan, hanem tájékozatlanság miatt mulasztott.

Most már tömegesen kellene bírságot kiszabniuk a földhivataloknak azokra, akik nem vagy csak késve regisztráltatták termőföldhasználatukat -- tudta meg lapunk. A bírságok kiszabása néhány esetben már megkezdődött, de a hivatalok zömmel még kivárnak. Ingatlan-nyilvántartási összehasonlításokkal és úgynevezett határszemlékkel egyelőre arról győződnek meg, ténylegesen kik mulasztották el kötelezettségüket.
A regisztrációt a földtörvény, illetve a végrehajtásról intézkedő kormányrendelet írta elő 2000. március 31-ig. Az elsődleges cél az úgynevezett zsebszerződések kiszűrése volt. A márciusi dátum a korábban létesített földhasználati szerződésekre vonatkozott, míg az újakat tavaly óta a megkötéstől számított 30 napon belül folyamatosan kell bejelenteni a földhivatalokhoz.
Minden, egy hektár feletti használatot regisztráltatni kell, ideértve a szóbeli megállapodásokat is.
A tavaly március 31-ei határidőig az ország 7,8 millió hektáros termőterületének 60, december végéig pedig 75 százalékát vetették nyilvántartásba a használók -- közölte Kovács Zoltán, az FVM helyettes államtitkára. Ez 4,7 millió, illetve 5,8 millió hektárt takar. A sematikus számítások szerint tehát 3,1 millió hektárt egyáltalán nem, vagy csak késve regisztráltatták a termelők. Nem kellett azonban nyilvántartásba vetetni a parlagterületeket és az egy hektárnál kisebb parcellákat. Ezt figyelembe véve is valószínű azonban, hogy közel egymillió hektárnyi termőföld regisztrációját elmulasztották a gazdák -- közölte Kovács.
Az eredeti szabályozás úgy rendelkezett, hogy a földhivataloknak családi földhasználatnál a földek aranykorona-értékének (ak) ezerszeresét, egyéb jogcímek esetén kétezerszeresét kell bírságként kiszabniuk. Ez egy átlagos, 20 ak-s terület esetében hektáronként 20-40 ezer forintos bírságot jelent. Tavaly ugyanakkor a kormány az FVM kezdeményezésére egyfajta könnyítésként differenciálta a kiszabható bírságot. Mértékét a teljes összeg 20-50 százalékára (de minimum 1500 forintra) mérsékelte, ha a földhasználók mulasztásukat a március végi határidő után 30--90 napon belül önként pótolták. Ismét a legmagasabb bírságot kell azonban kiróniuk a hivataloknak, ha a bejelentők a később kiküldött hiánypótlási felhívásoknak nem tesznek eleget.
Az utóbbi hónapokban ugyanakkor általános tapasztalat volt, hogy a földhasználók nem válaszoltak a felszólításokra -- tudtuk meg földhivatali szakértőktől. A hivatalok egyébként tavaly szeptember 30-ig dolgozták fel a március végéig, illetve az az után beérkezett regisztrációs lapokat. A hiánypótlási felhívások időszaka szeptembertől következett. Mivel a felszólítási határidők mára lejártak, most a bírságok lennének soron.
A bírság a legminimálisabb, 1500 forintos hektáronkénti összeggel számolva is 1,5-2 milliárd forintos lenne, de ma ennél többet valószónűsít az FVM is. Kovács azonban elmondta: elképzelhető, hogy a tárca (illetve a földhivatalok) méltányosságot tanúsítanak majd azokban az esetekben, amikor a földhasználók nem szándékosan, hanem tájékozatlanságból (például idős koruk miatt) mulasztottak. Valószínű, hogy a méltányosság érdekében az FVM rendeletmódosítást kezdeményez a kormánynál. A mai szabályozás ugyanis a bírságok kiszabásánál nem nyújt mérlegelési lehetőséget a földhivataloknak -- közölte a helyettes államtitkár.
A regisztrált szerződések áttanulmányozása után a hivatalok csaknem 3000 jogszerűtlennek ítélt megállapodást továbbítottak az ügyészségekre. Kovács szerint valamennyi ügy zsebszerződésre utaló esetet takar. A megállapodások többnyire burkolt adásvételt, elővásárlási jogot vagy kifogásolható bérleti határidőket tartalmaznak. Általában felvetődik a gyanú, hogy mögöttük egy másik szerződés is áll, amelyet azonban nem nyújtottak be. Feltételezhető, hogy e háttér-megállapodásokban a külföldiek további garanciákat kérnek a későbbi tulajdonszerzéshez a strómanok közreműködésével lebonyolított ügyletekben -- mondta Kovács.
Mint ismert, a hatályos földtörvény a külföldiek földvásárlását nem teszi lehetővé. Az ügyészségek tehát a bíróságokon pereket kezdeményezhetnének a (zseb)szerződések megsemmisítésére. Nem hivatalos információink szerint azonban az ügyészségek kapacitásgondok miatt vonakodva foglalkoznak a földhasználati megállapodásokkal.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.