Új lendületet vehet az ipari termelés – szeptemberben már látszanak a kilábalás első jelei
Szeptemberben az ipari termelés volumene 1,3 százalékkal meghaladta a 2024. szeptemberi szintet, de a munkanaphatás kiszűrésével 1,5 százalékos visszaesés látszik. A havi dinamika viszont kedvezőbb képet mutat: a szezonálisan és munkanappal kiigazított kibocsátás 1,3 százalékkal nőtt augusztushoz képest. Ez arra utal, hogy a nyár végi gyengélkedés után időszakos élénkülés kezdődött, bár egyelőre korai volna trendfordulót kiáltani. A KSH ezúttal nem módosította az első becslést.
Az exportértékesítés 0,9 százalékkal zsugorodott, ami a magyar ipar külpiaci kitettsége miatt nem túl derűlátó jel.
A járműgyártás – mely önmagában a teljes feldolgozóipari export 30 százalékát adja – 3,6 százalékkal esett vissza.
Ezzel szemben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása 32 százalékkal bővült, részben a látványos, két és félszeresére nőtt számítógép- és perifériagyártásnak köszönhetően. Az elektronikaialkatrész-gyártás viszont 17,7 százalékos visszaesést mutatott, ami jelzi, hogy a szektoron belül is szélsőséges mozgások zajlanak.
A belföldi értékesítés összességében 5,1 százalékkal csökkent, ám a feldolgozóiparon belül éppen enyhe, 0,6 százalékos növekedés volt. Az ágazatban 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,5 százalékkal nőtt, az energiaiparé 5,2 százalékkal bővült, míg a bányászat kibocsátása 5,6 százalékkal visszaesett. A járműgyártás 1,4 százalékkal maradt el az előző évitől. A közútigépjármű-gyártás ugyan 0,8 százalékkal nőtt, de a járműalkatrészek termelése 6,9 százalékkal zsugorodott, ami elég jól megmutatja, hol szorít a cipő: a végtermék iránt lehet még kereslet, az ellátási láncon belüli részek viszont továbbra is sérülékenyek.
Az elektronikai-ipari kiugrás mellett továbbra is gyenge pont a villamos berendezés gyártása, mely 14,2 százalékkal visszaesett. Különösen az akkumulátor- és szárazelemgyártás esett nagyot – 25 százalékkal –, ami nem meglepő annak fényében, hogy a globális akkumulátorpiac túlkínálatban van, és a beruházások üteme is lassul.
A 14 százalékos súlyú élelmiszeripar összességében 1,8 százalékkal nőtt, amit főként a húsipar 5,3 százalékos bővülése húzott fel. Nyolc alágazat mutatott különböző mértékű növekedést, de két terület továbbra is gyenge: a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás 5,1, a növényi és állati olaj gyártása 11,7 százalékos visszaesést jelzett. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása 0,8 százalékkal, a fémipar pedig 0,7 százalékkal mérséklődött. A fafeldolgozás, papír- és nyomdaipar viszont 7,4 százalékos növekedéssel korrigálta az előző havi csökkenést. A legnagyobb visszaesést a kis súlyú gyógyszergyártás szenvedte el 17,8 százalékos éves mínusszal.
Területi bontásban négy régió növekedett, négy pedig zsugorodott:
a legnagyobb bővülést Közép-Dunántúl érte el 22 százalékkal, míg Pest régió 9,7 százalékos visszaesése erősen lefelé húzta az országos képet.
Az új rendelések volumene 2,5 százalékkal nőtt, ami legalább középtávon némi támaszt adhat a termelésnek. A rendelésállomány viszont 1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, vagyis a vállalatok nem fordultak látványos bővülés felé.
Az év eddigi részét tekintve már kevésbé hízelgő a kép: január és szeptember között a teljes ipari termelés 3,4 százalékkal csökkent. A külpiaci eladások volumene 2,3, a hazaiaké 4,2 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipari alágak közül tizenegyben volt visszaesés, a legnagyobb mértékben – 13,3 százalékkal – a villamos berendezések gyártásában. Növekedést mindössze két alág mutatott: az elektronikai ipar 13,2 százalékot, a fafeldolgozó és papíripari kör 2,8 százalékot.
