Jönnek az oroszok

Az ukrán privatizáció előrehaladtával egyre nyilvánvalóbb módon szorulnak háttérbe a hazai vállalkozók, ezzel párhuzamosan szembetűnő a jóval szervezettebb és tehetősebb orosz befektetők fokozott szerepvállalása. A folyamat tavaly, a Mikolajiv alumíniumkombinát magánosításával vette kezdetét, az azt felvásárló Russzkij Aluminyij ma már a világ második legnagyobb alumíniumipari csoportosulásává nőtte ki magát. Ezt követően az orosz olajipar meghatározó cégei hajtottak végre sorozatos felvásárlásokat.
Az orosz tőke nagyarányú térnyerése ellenérzést vált ki Ukrajnában. A helyzet visszásságát jól érzékelteti az, ahogyan a Zaporizzsja alumíniumművek privatizációjakor már maga Viktor Juscsenko ukrán miniszterelnök is ringbe szállt -- sikertelenül -- a gyengébb ajánlatot tevő ukrán pályázó érdekében. A bizalmatlanságot a mindössze tíz éve független ukrán állam 350 évre visszatekintő orosz "gyarmati" múltja indokolhatja, ám fontos tényező az is, hogy újabban orosz politikai elemzők nyíltan Moszkva érdekszférájaként tekintenek a szovjet utódállamokra. A gyanút erősíti az orosz--ukrán politikai kapcsolatok utóbbi években tapasztalt szorosabbra fűződése; tavaly nyolc elnöki találkozóra került sor, s az idén januárban írták alá az egyebek mellett a harcászati rendszerek közös fejlesztését előirányzó, a két ország védelmi együttműködéséről szóló szerződést.
A Kijevbe akkreditált nyugati diplomaták szintén aggodalmuknak adtak hangot. Sejtésük szerint az orosz befektetések mögött egy határozott stratégia tapintható ki, melynek célja a Kreml befolyásának növelése az orosz szóhasználatban csak "közeli külföldként" aposztrofált térségben. Pedig jórészt éppen a nyugati cégek távolmaradása okán lehetséges az, hogy a komolyabb privatizációs ügyletek esetében Ukrajnában igen magas arányban az orosz vásárlók lesznek a befutók.
"Mindenki orosz inváziót emleget, mintha a Kremlben határoztak volna az orosz tőke Ukrajnába áramlásáról, holott a befektetőket csak a profitszempontok vezérlik" -- állítja Andrej Koszogov, a moszkvai Alfa Bank elnökhelyettese. Az Alfa tavaly 76 százalékos részesedést szerzett az ukrán Kiivinvest Bankban, az érdekeltségébe tartozó Tyumeny olajtársaság pedig a Linos olajfinomítóban vásárolt többségi tulajdont. Ezen felül az Alfa holding birtokába került egy televízió- és egy rádióadó is, de a sok lábon álló társaság újabb terveket szövöget, ezúttal a fémipar lesz a célpont.