Nagy az állatállomány

A kifejezetten agráradottságú dél-alföldi megyékben az állatállomány további csökkentése és egy merőben más agrárszerkezet kialakítása csak jelentős költségek árán és társadalmi feszültségek mellett hajtható végre. Pedig erre szükség lesz, hiszen Brüsszel a közelmúltban figyelmeztette a régiót a túlzottan nagy állatállomány problémájára. Az EU egyben jelezte: a regionális agrárpolitika kialakításánál ezt figyelembe kell venni.
A régióban elsősorban Békés megyében jelent gondot a brüsszeli elvárás teljesítése. Ott ugyanis az adottságok kifejezetten a sertés-, a baromfi-, a juh- és a szarvasmarhatartásnak kedveznek, illetve a gabona- és takarmány-, továbbá -- bizonyos területeken -- a zöldség- és gyümölcstermesztésnek.
Az agrártárca megbízásából a közelmúltban készített elemzés szerint a döntően gabona és hús termelésére alkalmas térséget akkor lehet zökkenőmentesen felkészíteni az uniós csatlakozásra, ha az országos termelés egy része a régióban, azon belül is Békés megyében valósulna meg. A szerkezetváltás elkerülésével megtakarított pénzt a termelés érdemi korszerűsítésére lehetne fordítani.
A dél-alföldi térség állatállománya egyébként messze elmarad az EU-átlagtól. A szarvasmarha-sűrűség száz hektárra vetítve 14, ami az EU-átlagnak mindössze a 23 százaléka; a juhállománynál a mutatószám 14, az EU-átlag 17 százaléka. A régió sertésállománya közelíti leginkább az EU-átlagot, annak 75 százaléka.
Egyébként éppen Békésben csökkent a leginkább az állatállomány tíz év alatt: a sertés- a kétharmadára, a baromfi- a felére esett vissza, a szarvasmarha-állomány pedig 40 százalékkal kevesebb jelenleg, mint 1990-ben.
Igen kevesen élnek ma már a mezőgazdaságból: Békés megye lakosságának 2,4, az alkalmazásban állók 12 százaléka, miközben az EU-ban a lakosság 1,2, az alkalmazásban állók 22 százaléka. A mezőgazdasági foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozik a Dél-Alföldön.