Három nagy téma lezárható

Komoly sikernek nézhet elébe ma Magyarország az EU-csatlakozási tárgyalásokon. Hazánk jó eséllyel kettőt is kipipálhat az uniós egységes piac tartópillérének tekintett négy "alapszabadság" közül: a szolgáltatások és az áruk szabad mozgásával foglalkozó fejezeteket. A tagországok közötti egyeztetésen ugyanakkor megbukott az adózás és a vámunió eredetileg remélt újabb megvitatásának a lehetősége.
A soros elnökséghez közel álló források egyúttal jelezték, hogy a svéd diplomácia arra számít: legkésőbb júniusig sikerül jelentős haladást elérni a második fél évre szánt bel- és igazságügyi, valamint a részleges agrárdosszié előkészítésében.

Lapunk úgy értesült, a közlekedés esetében még a formális tárgyalás megkezdése sem tartható kizártnak némely jelölt országokkal.
Az idei első fél évre szóló európai bizottsági tárgyalási menetrend eredetileg mind a négy "alapszabadság" esetében érdemi tárgyalást ígért, még ha kevesen is számítanak arra, hogy a személyek és a -- földvásárlás ideiglenes tilalmát is érintő -- tőke szabad mozgásáról intézkedő fejezeteket azonnal le is lehetne majd zárni. (Bár hírek szerint Ciprus és Szlovénia ma éppen az utóbbit is félreteheti: közülük a dél-európai szigetország az úgynevezett második lakóhelyül szolgáló ingatlanok értékesítésének átmeneti korlátozásához kért és állítólag végül kapott is türelmi időt).
A legkényesebb "szabadságjognak" számító témánál, a személyek szabad mozgásáról szóló fejezetnél az Európai Bizottság jövő szerdán készül újabb, előkészítő jellegű munkaanyaggal előállni, miközben a svéd elnökség arra számít, hogy a téma formális megvitatására a májusi főtárgyalói fordulón kerülhet sor.
A szolgáltatási fejezet ideiglenes lezárásához bizottsági és tagállami értesüléseink szerint mindkét fél engedékenysége hozzájárult. Besegített az is, hogy a tőke szabad áramlásánál is jelentkező -- földtulajdonlással összefüggő -- problémás kérdéseket a jövőben ott vitatják majd meg.
Magyar oldalon a külföldi befektetések kapcsán ejtettük az eredetileg beterjesztett átmeneti mentességi igényt. (Emlékezetes, hogy Magyarország a csatlakozás után öt évig még korlátozni kívánta különböző intézmények -- elsősorban nyugdíjpénztárak és biztosítók -- matematikai díjtartalékainak külföldi befektetéseit. A mintegy 900 milliárd forintos tőkevagyont érintő lépés mögött szakértők szerint egyebek között annak felismerése húzódott, hogy belátható időn belül az úgynevezett valutamegfeleltetés (currency matching) kötelezettségével -- ami az esedékessé válható kifezetésekhez arányított forinttartalék meglétét írja elő -- egyébként is megakadályozhatják a nagyobb összegű kiáramlást.)
Cserébe az EU engedett további két magyar, tisztán "szolgáltatási" derogációs kérelem esetében. Így a csatlakozást követően még öt évig a jelenlegi egymillió forintnál húzható meg a Befektetővédelmi Alap kártérítési szintje (az elvárt ötmillió forint helyett). Ugyancsak öt év után esedékes csak, hogy az egymillió eurós (ma 267 millió forintos) szintre hozzuk fel a takarékszövetkezetek minimális alaptőkéjét. (Magyarországon jelenleg 40 millió forint az alaptőke átlagosan előírt minimális szintje, ami 2003-ig 100 millióra emelkedik.)
Különösen fontos fegyverténynek számít a gyógyszerszabadalmi kérdés félretétele. A probléma már jó ideje két joganyagrész -- az áruk szabad mozgásáról és a vállalati jogról szóló dosszié -- lezárását blokkolta. Mindkét fejezetnél a szabadalmaztatás kapcsán az originális és a generikus gyógyszerek egymáshoz való viszonya, a forgalmazásuk feltételeit érintő jogszabály okozott eddig gondot.
Az EU-szabályozás mindkét esetben kiterjesztett védelmet biztosít az originális termékeknek: a vállalati joganyag a szabadalmi oltalom kiterjesztésének lehetőségével, az áruk szabad mozgásáról intézkedő irányelv a termék dokumentálása oldaláról. (Az originális gyógyszer megjelenése után ugyanis még általában 6-8 évig valamennyi laboratóriumi eljárás lefolytatását előírják a törzskönyvezéshez a generikus gyógyszerek számára is.)
Magyar részről korábban már születtek kompromisszumos javaslatok -- ennek része volt az is, hogy a tárgyalások történetében első alkalommal merült fel két különböző fejezet összekapcsolt kezelése --, ám eddig minden erőfeszítés megbukott azon a kérdésen, hogy időben mennyiben lehet visszamenőleges az említett EU-jogszabályok alkalmazása. (Az EU-oldal legalább tíz évre vissza akart nyúlni, amit magyar részről elfogadhatatlannak minősítettek.)
Bár a most megszületett kompromisszum pontos tartalma lapzártánk idején még nem ismert, EU-források sokatmondóan céloztak az eredetileg hasonló nehézségekkel szembesülő cseh tárgyalásokon már hónapokkal ezelőtt kihordott megoldásra. Ott az EU végül kész volt ejteni a retrospektív jogalkalmazást, cserébe azért, hogy a cseh kormány kötelezettséget vállalt az EU-szabadalom által egyelőre le nem fedett generikus gyógyszerek exporttilalmára.
A gyógyszerügy rendezésével tehát ma immár tizenhétre nőhet a problémamentesnek minősülő fejezetek száma. A visegrádi országok közül két-két újabb fejezet lezárásával tizenöt-tizenötöt tudhat majd maga mögött Cseh- és Lengyelország (az előbbi a szolgáltatások szabadságát és a vállalati jogot, az utóbbi az áruk szabad mozgását, valamint a vámuniót zárhatja le ma).
Nagyot ugrik viszont előre Szlovénia, s négy fejezet kipipálására számíthat: a tőke szabad áramlása mellett ideiglenesen félreteszi az áruk szabad mozgását, az energiapolitikát, valamint -- a jelöltek közül elsőként -- a környezetvédelemről szóló joganyagrészt is. Ezzel a "fejezet-számháborúban" immár hárman állnak majd az "élen": Ciprus, Szlovénia és Észtország, mindhárom tizennyolcra növelve "problémamentes" fejezetei számát. (Tallinn amúgy a szolgáltatások szabadságával és a pénzügyi ellenőrzéssel végez ma.) Még fontosabb mutatónak tekinthető azonban, hogy Szlovénia -- a jelöltek között egyedüliként -- a négy szabadságjog közül immár hármat a zsebében tudhat, és egyúttal túl lesz az igazán fajsúlyosnak számító témák közül a környezetvédelmen is.
Hírek szerint fejezetlezárás szempontjából kevésbé lesz látványos az előrehaladás a jelöltek "helsinki csoportjában": Lettország, Litvánia és Szlovákia számíthat két-két témakör ideiglenes félretételére -- közülük Lettország és Szlovákia az áruk szabad mozgásának kipipálásával az első jelentősebb témát zárhatja le --, míg Málta, Bulgária és Románia esetében nem lesz változás a félretett fejezetek számában.