Az utóbbi évtizedben a magyar orvosok is közreműködtek az új gyógyszerek alkalmazása előtti nemzetközi klinikai vizsgálatokban, ami az ezekben részt vevő betegeknek abszolút biztonságot, az innovatív orvosságok alkalmazása pedig hasznot jelent -- mondta Tulassay Zsolt, a Semmelweis Egyetem professzora tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségében tartott tanácskozáson.
Borvendég János, az OGYI főigazgató-helyettese arról tájékoztatott: a cégeknek az Európai Unió országaival harmonizáló dokumentumcsomagot kell benyújtani a hazai gyógyszervizsgálatokhoz, amelyek száma egyre nő. Amíg 1992-ben az OGYI 67, tavaly már 290 kérelmet bírált el, ezek 90 százalékának hazai klinikai vizsgálatát engedélyezte, és lefolytatásukat is folyamatosan figyelemmel kíséri. A vizsgálatoknak minimálisan három fázisa van, az elsőben egészséges önkéntesek a gyógyszercégtől kapott díjazás ellenében vesznek részt. A második fázisban -- amikor már egy kisebb betegcsoportot kapcsolnak be a vizsgálat folyamatába -- dől el, lesz-e orvosság a vegyületből, a harmadikban pedig több országra és nagyszámú betegre terjed ki a vizsgálat.
Ez az oka annak, hogy az átlagosan 750 millió dollárba kerülő új gyógyszer kutatás-fejlesztési költségének kétharmada a klinikai vizsgálatokra megy el -- mondta Bors Zsuzsanna, az AstraZeneca cég klinikai kutatórészlegének orvos vezetője. Arról is tájékoztatott, hogy 50 ezer vegyület közül átlagosan ötből lesz gyógyszer, s azok közül mindössze egy kerül a piacra. S azért drága egy innovatív gyógyszer, mert minden tizedik jelent csak komoly nyereséget a cégeknek, a többi bevétele a kutatásokra megy.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.