Átlagos infláció: 8-9 százalék

"Jelenleg úgy látjuk, hogy az idén az átlagos infláció 8-9 százalékos tartományban lesz" -- jelentete be a kormány inflációs prognózisának módosítását Varga Mihály pénzügyminiszter. A gazdasági kabinet tegnapi ülésén az eddigi 5-7 százalékos hivatalos adatot felfelé korrigálta, megközelítve ezzel a piaci prognózist.
Az infláció lassabb mértékben csökken, mint azt a költségvetés tervezésekor, fél évvel ezelőtt várni lehetett -- fogalmazott Varga. Ugyanakkor a testület ülését követő tájékoztatóján megerősítette: a kormány arra számít, hogy az év második felében erőteljes lesz a dezinfláció. Decemberre a 12 havi pénzromlás 6-7 százalékos lehet -- mondta.
Az inflációhoz kötött támogatásokat és költségvetési előirányzatokat a következő egy-két hétben a minisztérium felülvizsgálja -- közölte. A nyugdíjak emelését át kell számolni. Orbán Viktor kormányfő szokásos szerdai, Kossuth Rádióban elhangzó interjúja alapján erre hamarosan sor kerülhet -- mondta a pénzügyminiszter. Ennek időpontját azonban még nem tudta megmondani. Varga szerint akár már a nyár elején megtörténhet a kompenzáció. A Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a tavalyi költségvetésből nyugdíjemelésre félretett 15 milliárd forintot is az idei büdzsé részeként költik el, azt is a vártnál magasabb infláció miatti kompenzációra fordítják. Számításaink szerint 1 százalékpontos árszintnövekedés több mint 10 milliárd forint többletkiadást jelent a társadalombiztosítási alrendszerben.
A bérkiáramlás emelését sem tervezik -- mondta el a pénzügyminiszter. Varga szerint a bérkiáramlás korrekciója nélkül is teljesül -- még a magasabb inflációs prognózis esetén is -- az infláció plusz gazdasági növekedés felének összegében kinyilvánított kormányvállalás a bérek emelkedésében.
A hatósági árak 6 százalékos emelését ugyanakkor nem módosítja a kormány -- szögezte le Varga. Ezeknél a termékeknél a kormány ragaszkodni fog -- éppen az infláció gyorsabb ütemű csökkenése érdekében -- a korábban meghatározotthoz -- fogalmazott.
Lapunk értesülése szerint egyelőre a kamatkiadások emelkedését sem tervezi az Államadósság Kezelő Központ. Ennek oka, hogy a magasabb inflációt kompenzálja a reálkamatszint tervezettnél alacsonyabb értéke.
Varga szerint nem indokolt a költségvetésről szóló törvény módosítása, mivel az államháztartás többletbevételei és kiadásai nagyjából egyensúlyban lesznek. A jogszabály pedig csak akkor teszi kötelezővé a költségvetés módosítását, ha annak egyenlegében is eltérés van. Jelenleg úgy látszik, hogy a 3,2 százalék körüli GDP-arányos hiány tartható lesz -- fogalmazott.
Mint ismeretes, az alultervezett inflációval készített költségvetés a fiskális szigor érvényesítésének egy módja. Igaz ugyan, hogy az állami kiadások is emelkednek a gyorsabban növő árak miatt, de az infláció serkentő hatása a bevételi oldalon jóval erőteljesebben és hamarabb jelentkezik. Főleg a fogyasztási és általános forgalmi adó bevételei nőnek. Lapunk számítása szerint -- a kiadások növekedése mellett is -- mintegy 80-120 milliárd forint többletbevételhez juthat minden egyes százaléknyi inflációs eltéréssel az államháztartás.
A 2001-es költségvetést még tavaly márciusban 4,5 százalékos inflációval kezdték tervezni. Azóta többször módosították a számítások alapját képező makroadatot. Egészen tegnapig 5-7 százalékos sávot jelöltek meg hivatalos prognózisként. Az idei költségvetés végleges változatát végül már 6 százalékos inflációval készíteték, de a gazdasági makropálya adatai arról árulkodnak, hogy a szaktárca 2000 augusztusában már 6,4 százalékos ütem mellett számolta az idei folyamatokat, novemberben pedig már a PM-ben is 7,6 százalékot vártak.