Ezermilliárdos értékű közigazgatási per

A perek gyorsabb lezárása és a döntések szakszerűsége végett eljárási és szervezeti változtatásokat szorgalmaz a Magyar Közigazgatási Bírók Egyesületének vezetősége -- közölte a sajtóval Lomnici Zoltán, a szervezet elnöke. Az elnökség tegnapi tanácskozásán három javaslatot fogalmazott meg. Az egyik a közigazgatási bírók szakmai önállóságát hivatott biztosítani régiónként létrehozandó kollégiumok vagy a munkaügyi bíróságokhoz hasonló szervezeti keretekben. Úgy látják: ennek az önállóságnak tükröződnie kívánatos magában az eljárásban is, ahol szoros határidőkkel gyorsítanák az elbírálás menetét.
Júliusban lesz egy évtizede, hogy -- negyvenévi szünet után -- ismét működnek a közigazgatási bíróságok. Eleinte nem övezte túlságosan nagy bizalom sem a szakma, sem az állampolgárok részéről a régi-új fórumokat. Munkájuk következtében azonban évről évre nőtt a hatósági eljárások színvonala, csökkent az ügyfelek kiszolgáltatottsága. A jogalkotást is befolyásolta tevékenységük. Máig csaknem ezermilliárd forint sorsáról -- egyebek közt mintegy 700 milliárd forint értékű önkormányzati vagyoni vitában és 150 milliárd forintos adó-, vám-, illeték-, jövedéki és értékpapírügyben -- határoztak. Több, az ügyek sokaságára kiható jogegységi döntés született a Legfelsőbb Bíróságon.
Harmincmillió forint fölötti perértéknél háromtagú tanácsban jár el a közigazgatási bíróság. Gond azonban a bírák tapasztalata, illetve felkészültsége. Némely megyében például egyetlen közigazgatási bíró dolgozik. A nagy értékű ügyekben -- a közigazgatásban hasonlóképpen jártas kollégája nem lévén -- esetenként a másik szakágakhoz jobban értő bírákkal határoz. Erre figyelemmel, a nagyobb szakmai hozzáértés végett, fontosnak tartanák a közigazgatási bírók megyehatárokat átlépő szerveződését és tevékenységét.
Gondjuk még, hogy a perek gyakorta két évet is igénybe vesznek, pedig az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának alapvető eleme lenne a gyorsaság. Ezért javasolják a határidők bevezetését. Lomnici megítélése szerint például a megyei bíróságokon három hónapra lehetne szorítani az eljárások idejét. Ezzel egyidejűleg -- a perek sajátosságaira tekintettel -- külön eljárási szabályokat is ajánlanak. Mindezek a módosulások -- mondta Lomnici Zoltán -- nem igényelnének komoly pénzbeli ráfordítást.