Több mint 2600 mezőgazdasági szövetkezetet, társas vállalkozást és egyéni termelőt kíván megszabadítani három év alatt korábban felvett, visszafizetetlen éven túli hitelei jelentős részétől az FVM -- tudtuk meg. Beadott pályázataik alapján ennyien kapcsolódhatnak be a tavaly meghirdetett kibontakozási hitelprogramba. A tárcánál létrehozott bírálóbizottság március 31-ig értékelte a még 2000-ben benyújtott beadványokat. "Első fokon" a jelentkezések csupán 5 százalékát, 120-130 pályázatot utasítottak el.
Információink szerint a gazdák együttesen 40-50 milliárd forintnyi ma meglévő beruházási és tőkepótló hitelt vonhatnak be a programba. Ezek törlesztésére a bankoktól egy másik, úgynevezett kibontakozási hitelt vehetnek fel. Ez utóbbit fizeti vissza helyettük az állam a hároméves futamidő alatt, három egyenlő részletben.
Így a költségvetés évente elvileg 14-16 milliárd forintnyi támogatást áldozna a programra. Az összeget azonban az FVM-nek kell biztosítania saját büdzséjéből. Az idei pénzeket a 67 milliárdos agrártermelési támogatási kasszából kívánja kigazdálkodni a minisztérium.
A kibontakozási hitelek mögé a tavalyi költségvetésből felhasznált, 25 milliárd forintnyi agrárgaranciával áll az állam. E keret az 1999-ben kötött "agrárbéke"-megállapodás 55 milliárdos kezességvállalási összegének része. A hitelekhez nyújtott állami garancia mértéke most átlagosan 50--60 százalék közötti lesz. Ebből adódik, hogy a programba együttesen 40-50 milliárdnyi hitel vonható be.
Az idei állami támogatás elnyeréséhez ugyanakkor a termelőknek egy tavalyi gazdálkodásukról szóló önértékelést kell beadniuk az FVM-hez és a bankokhoz május 31-ig. Ezzel kell bizonyítaniuk, hogy pályázataikban vállalt gazdálkodási céljaikat időarányosan teljesítették. Úgy tudjuk, az FVM az önértékelés szabályozására rendeletet ad ki, de ennek tárcaközi egyeztetése még folyik. Így az érdekelteknek várhatóan ezúttal is kevés idejük lesz az előírások május végi teljesítésére.
Egyébként a teljes programot időzavar jellemezte a tavalyi meghirdetés óta. Szakértők szerint ennek elsődleges oka az volt, hogy a projekt Szabadi Béla menesztett politikai államtitkár felügyelete alatt "lassan haladt". Főként ezért kellett ez év március 31-re módosítani az elmúlt év november 30-ban megállapított eredeti bírálati és kiértesítési határidőt. Ezzel összhangban az önértékelés időpontja 2001. február 28-tól május 31-re módosult.