Megvan, melyik országban a legolcsóbb autót venni Európában: örülhetnek a magyarok, nagyon közel van
Az autóárak összehasonlítása Európában összetett feladat. Egyes modellekre azért nem érdemes koncentrálni, mert a márkák országonként eltérő árképzési és marketingstratégiákat alkalmaznak. Az új és használt autók ára is nagy különbségeket mutat, ami tovább nehezíti az összevetést – világított rá az Euronews az elemzésében.
A lap az Eurostat „személyes közlekedési eszközök” árindexét használta a ranglistához. Az index az európai átlagot 100 euróban határozza meg, és ehhez viszonyítja az egyes országok árszintjét. Az adat az autókat, motorkerékpárokat és bicikliket tartalmazzák, de nem számolnak a karbantartási, javítási, üzemanyag- vagy alkatrészköltségekkel.
Auó: Törökország a legdrágább ország
A 36 vizsgált európai ország közül messze Törökországban a legmagasabb az autók és más járművek ára: 36,4 százalékkal haladják meg az uniós átlagot. Ez azt jelenti, hogy ami az EU-ban átlagosan 100 euróba kerül, azért Törökországban 136,4 eurót kell fizetni.
Az Európai Unión belül Dánia a legdrágább, ahol 9,1 százalékkal magasabbak az árak az átlaghoz képest.
„Az autókat terhelő közvetlen adók (áfa, regisztrációs és vásárláshoz kapcsolódó díjak) nagyon eltérők az EU-ban. Dánia kiugróan magas adókulcsa magyarázza a magas árindexet” – mondta Georg Strasser, az Európai Központi Bank kutatója.
Izland (18,1 százalék), Hollandia (14,3 százalék), Írország (10,3 százalék) és Svájc (10,2 százalék ) szintén a drágább országok közé tartoznak, ahol az árak legalább 10 százalékkal meghaladják az uniós átlagot.
Észak-Macedónia és Szlovákia a legolcsóbb
A legolcsóbb országok a személyes közlekedési eszközök terén Észak-Macedónia és Szlovákia. Az EU-átlaghoz (100 euró) viszonyítva ugyanaz az autó vagy bicikli 87,7 euróba kerül Észak-Macedóniában és 88,6 euróba Szlovákiában – vagyis 12,3, illetve 11,4 százalékkal olcsóbb.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolországban a legolcsóbb az autóvásárlás: az árak 3,8 százalékkal alacsonyabbak az uniós átlagnál. Németország az egyetlen, ahol kicsivel (0,4 százalékkal) magasabb az árszint, míg Franciaország (mínusz 0,2 százalék) és Olaszország (mínusz 0,3 százalék) közel áll az átlaghoz.
Magyarországon 0,3 százalékkal magasabbak az árak az uniós átlaghoz képest.
Országonként nemcsak az adók mások, de az autógyártók árpolitikája is
Strasser szerint
az EU-n belül elsősorban az adózás és az „árképzés a piacra” (pricing-to-market) okozza a különbségeket, míg az unión kívül a szabályozási eltérések is jelentősek lehetnek.
A kutató kiemelte hogy az eltérő fogyasztói igények – például bizonyos márkák, extrák vagy fizetőképesség iránti preferenciák – miatt a gyártók piaconként eltérő árakat alakítanak ki, ami viszont „csak akkor működik, ha az autók határokon átnyúló kereskedelme korlátozott”.
Egy Strasser és Eyal Dvir által készített tanulmány bizonyítja, hogy a gyártók országonként külön kezelik a piacokat, még az EU-n belül is. Ez megmagyarázza, miért maradnak fenn az árkülönbségek, hiszen a külföldről vásárolt autók esetében a modellváltozatok és a vásárlás körülményessége miatt sokan inkább a hazai piacot választják.
Strasser rámutatott arra is, hogy a legtöbb országban az adózás hatása árnyalt, főként, ha az adókulcsokat a jármű jellemzőihez kötik. A villanyautók példája jól mutatja, milyen bonyolult a helyzet. „Egy ország, ahol a hagyományos autókat erősen adóztatják, de az elektromos járműveket mentesítik az adó alól, összességében »drága« országnak tűnhet az Eurostat-indexben, mert az átlag a teljes piacra vetítve számolódik.”
Bár az OECD 2022-es adatai az adózás előtti és utáni autóárakról szólnak, jól mutatják az adók hatását: a különbségek nem pusztán az áfa miatt jelentkeznek, hanem a különféle regisztrációs díjak, környezetvédelmi illetékek és úgynevezett „bonus–malus” rendszerek is fontos szerepet játszanak.
Kínai elektromos autók: nem ugyanazt adják el Európában, megvan a magyarázat, miért kerülnek kétszer annyiba – jön itt is az árháború?
Feleannyiért lehet elektromos autóhoz jutni Kínában, mint Európában, ami nem csoda. A vámok és a szerkezeti sajátosságok egyaránt a távol-keleti ország felé billentik a mérleget, ami az árakat illeti.
